Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

A TELEPÜLÉSEK LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - BAJNA

BAJNA KATOLIKUS, REFORMÁTUS EGYHÁZ A község katolikus plébániája középkori eredetű. E rangját később elvesztette. A 16. századból Balázs és Jeromos nevű plébánosai ismertek. A plébánia visszaállításának éve: 1688, anyakönyveit 1699-től vezetik. A 18. század derekán már Gyermely, Szomor, Héreg és Tarján anyaegyházaként működik. Hitbuzgalmi szervezetei 1947-ben: Oltáregylet, Katolikus Legényegylet, Rózsafüzér Társulat, Jézus Szíve Társulat, Skapulare, Szent Gyermekség Műve, Szívtestőrség, Csodás Erem Társulat, Hitterjesztési Társulat, KALOT. A református misszió egyházközsége 1991-ben szerveződött, 150 lelket számlál. A gyülekezet megala­kulásának évében lakást vásárolt a községtől, melyet imaházzá és lelkészlakká alakított át. Előtte Nagysáp filiája volt. Anyakönyveit 1783-tól 1991-ig Nagysápon, ezt követően helyben vezetik. MŰEMLÉKEK Az 1484-ben emelt, s a 18. században többször átalakított római katolikus templomát 1885-1891 között kereszthajóval és két mellékhajóval bővítették. Figyelmet érdemel a templom gótikus szentségfülkéje. A 18. századi Sándor-Metternich kastély és környezete, melynek barokk tömbjét 1834-ben Hild József tervei alapján klasszicista stílusban építették át. Dísztermét freskók ékítik. 1802-ben készült a klasszicista stílusú uradalmi istállóépület. Műemlék jellegű az 1778-ból származó barokk kőkereszt. KÉPZŐMŰVÉSZEK KATONA István fazekas, népi iparművész 1913-ban született Jedekben (ma Románia) 1988-ban hunyt el Bajnán, ahol sok éven át élt. Lakóháza ma alkotóház. Irodalom: Bodri Ferenc: Katona István fazekas = Dolgozók Lapja, 1979. május 27. ÍRÓK, KÖLTŐK FLÓRIÁN Mária (Bajna, 1961. május 27.-) Költő Dorogon végezte középiskolai tanulmányait. Óvónőként dolgozott Esztergomban, majd könyvtáros lett. írásai folyóiratokban jelennek meg, eddig elsősorban az Új Forrásban, illetve a Kötet nélkül című antológiában. (Tatabánya, 1986. Új Forrás Füzetek 1.) Irodalom: Fodor András: Bevezető a "Kötet nélkül" költőinek szerzői estjén. = Új Forrás, 1986. 3. sz. 25-31. 1. TERMÉSZETI ÉRTÉKEK Az Őr-hegy hévíznyomokat tartalmazó barlangja; a néhai angolpark, melyet számos nagykorojánú hársfa díszít; valamint a hantospusztai alsóeocén barnakőszén külszíni fejtés. A kastély körüli 20 holdas parkra már csak néhány idős hárs, szil, korai juhar, bokrétafa, nyugati ostorfa, erdei fenyő és fehérakác emlékeztet. 77

Next

/
Thumbnails
Contents