Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

A TELEPÜLÉSEK LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - BÁBOLNA

ALMÁSFÜZITŐ, BÁBOLNA VADÁSZ Éva, V.: Az őskor-kutatások legújabb eredményei Tata környékén. Illusztr. = Új Forrás, 1973. 2. sz. 57-63. 1. - Almásfüzitő (Foktorok), Vértesszőlős, Szőny, Dad BÁBOLNA Neve szláv eredetű, a Baba személynév változata. Jelentése: vénasszony. Okleveles említése 1268: Babuna; 1280: Tulma, Babuna; 1326: Babna; 1360: Babnya. Szent István idején a Katapán nemzetség birtoka volt. 1529-ben elpusztult. Az 1590-es török adóösszeírás szerint mindössze 5 család élt a pusztán. 1635-től a Szapáry család birtoka. Az 1784—87-es népszámlálás idején 31 házban 60 család élt, népessége 279 fő volt. Egy papot, 20 nemest, 1 polgárt, 48 zsellért írtak össze. 1789-ben II. József megbízásából Csekonics kapitány megvette a katonai kincstár számára. 1807-ben felállították a ménesintézetet, melynek jelentőségét az is mutatja, hogy gróf Széchenyi István is meglátogatta 1822. február 5-én. Ezt örökíti meg az 1992. február 5-án elhelyezett emléktábla. Másik nevezetes látogatója Ferenc József császár volt, aki első magyarországi körútján 1852. június l-jén választotta szálláshelyéül a ménesintézetet. A magyar lótenyésztés jeles központja 1869-ben került a magyar állam kezelésébe. Az 1848. december 28-i bábolnai csata évében 283 ember élt itt. Közülük mindössze 5 a protestáns, a többi katolikus. 1873-ban a Magyar Korona Országainak Helységnévtára még a Bana faluhoz tartozó Bábolnapusztaként említi. A 19. században burgonyalisztgyár működött itt. Az 1920-as évek közepén alakult a Levente Egyesület, 1931-ben a Polgári Lövész Egylet, 1933-ban pedig a HONSZ Bana-Bábolnai fiókegyesülete. Területén 1945. március 26-án értek véget a második világháború harcai. 1948-ban alakult meg a Bábolnai Állami Gazdaság Nemzeti Vállalat. A hagyományos lótenyésztés háttérbe szorult, de a TETRA SL és TETRA 82 baromfihibridek, a TETRA sertés és a TETRA juh a tenyésztőmunka eredményeként nemzetközi hírnevet hozott Bábolnának. 1973-tól - elsőként az országban - kombináttá alakult a gazdaság. Kidolgozta az iparszerű kukoricatermelő rendszert. Bábolna 1958-ban - Bana külterületi részeinek átcsatolásával-község, 1971-ben nagyközség lett, ekkor Tárkány határának egy részét is megkapta. 1974. december 31-ei hatállyal, Bana község átcsatolásával községi közös tanáccsá alakult. 1977. április 1-től Tárkány is része lett. 1984—1988-ig — két társközségével -Komárom vonzáskörzetéhez tartozott. 1990. október l-jén Bana, majd 1991. január l-jétől Tárkány község önállósult. Lakóinak száma 1990-ben 3481 fő, területe 3356 hektár volt. NÉPRAJZ Földrajzi nevei igazolják, hogy a helység történetében főszerepet játszott az állattenyésztés: Csikótelep, Kocsisház, Keringülő (csikójárató pályák voltak itt), Dög-erdő (a múlt században marhavészben elpusztult állatokat temettek ide). KATOLIKUS, EVANGÉLIKUS, REFORMÁTUS EGYHÁZ Egy 1328-as oklevél említi Szent György tiszteletére emelt templomát és Péter nevű plébánosát. Nepomuki Szent János titulusú katolikus templomát 1819-ben emelték. Anyakönyveit 1798-tól vezetik. 71