Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

A TELEPÜLÉSEK LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - AKA

AKA AKA A település nevében az "Ak" tő a Somogy megyei Akcs (ma Buzsák) falunév szótövével azonos. A középkorban használatos Ok, Okcs férfinevek is szerepet játszhattak a névadásban. E nevek eredete tisztázatlan. Pesty Frigyes szerint nevét az Akácius nevű főnemesről kapta. Bármelyik változat lehetséges, de az kizárt, hogy a település neve a szláv oko (szem) szóból ered. Okleveles említés 1358/1437: Aka. Már a késő vaskorban lakott hely volt, határában 1928-ban hamvasztásos kelta sírt tártak fel. A 14. században több kisnemes birtoka. 1366-tól az Akayaké. 1488-ban egytelkes nemesek lakták. 1536-ban már elpusztult település, mintegy kétszáz évig lakatlan volt. 1676-ban Tarczy (Tarcsy) János volt a birtokosa. 1760-ban Batthyányi Lajos nádoré. Később katolikus vallású szlovákokkal és németekkel népesült be. A birtokot a kisbéri uradalomhoz csatolták. Az 17841787-es népszámlálás szerint gróf Batthyány Tivadar birtokán 107 házban 151 család élt, népessége 751 fő volt. Ekkor a községben nem lakott sem pap, sem nemes, sem tisztviselő. 11 polgárt, 48 parasztot, a kettő 55 örökösét és 86 zsellért írtak össze. Földje kevés, közepes termékenységű, de legelője elegendő volt, fájából még el is adhatott. 1836-ban 767, 1890-ben 941 lakost számláltak, a házak száma 1869-ben 119. A település népessége 1900-ban volt a legnagyobb, majd jelentős elvándorlás kezdődött a városokba; sokan Amerikába vándoroltak ki. 1945. március 20-án értek véget a második világháború harcai a község területén. A német nemzetiségűek kitelepítése 1946-ban tovább apasztotta a lélekszámot. Kevesebb lakója maradt a falunak, mint 120 évvel azelőtt volt. 1950-ben Veszprém megyéből Komárom megyéhez csatolták. Az akai termelőszövetkezet 1977-ben az ácsteszérivel, a súrival és a csatkaival egyesült. Lakossága 1990-ben 312 fő volt, területe 1810 hektár. A települést 1974. december 31-ei hatállyal Acsteszérhez csatolták, 1984. január l-jétől 1988-ig Kisbér vonzáskörzetéhez tartozott. NÉPRAJZ Földrajzi nevei kifejezik nemzetiségi összetételét: Vassergasse, Nagybérer Wald, Krautgarten. KATOLIKUS EGYHÁZ Régi római katolikus templomának alapjait 1747-ben még látták. Ez időben kis fatemplomuk volt. Faharangláb tartozott hozzá egy harangocskával. Egyháza Súr filiája volt. A prédikációkat egyik vasárnap német, a másikon szlovák nyelven tartották. 1771-ben rektora magyarul nem tudott, s így német és szlovák nyelven tanított. 1788-tól önálló lett, első plébánosa egy ferences rendi szerzetes volt. 0 szervezte meg a kőtemplom építését, mely 1790-ben készült el. Tornyot és kórust csak 1817-ben kapott. Fazsindelyes templomát 1861-ben tűz pusztította el. 1865-ben épült újjá. 1891-ben újra leégett a templom. Hamarosan újjáépítették. Utoljára 1973-ban kapott teljes külső felújítást. Anyakönyveit 1788-tól vezetik. 68