Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

KÖRNYE

VÉRTESTOLNA NÉPRAJZ Kétnyelvű (magyar és német) földrajzi nevei a termelésre: Bodzás - Hollerstüche, Papföld - Kirchenfeld, Házirétek - Bruchwiese utalnak. A faluban feltűnően sok a kereszt, főleg a külterületen. Ilyen pl. az 1906-ban Goldschmidt Mihályné által emeltetett Kreuz am Tardoscher Weg, az 1899-ben Stark Antal által készíttetett Kreuz vagy a Fogl József által 1847-ben állíttatott Holzernes Kreuz. A 18. században Komárom vármegyébe érkező német telepesek egy utcából álló ún. úti falvakban éltek, Vértestolna is ilyen település. A községben a 20. század elejétől a vályog és téglafalú támpilléres tornácú házak között található egy-egy festett díszítésű esztergált fatornác (Petőfi utca). A házakra jellemző az utcára nyíló betétes gangajtó. A községben az udvart a kert előtt keresztben végükkel a szomszéd pajtával érintkező pajta zárta le. Az így kialakult pajtasor erődszerűen vette körbe a települést. KATOLIKUS EGYHÁZ Papja 1334-ben 4 garas pápai tizedet fizetett. A katolikus plébániája 1742-ben alakult meg. Anyakönyveit 1744-től őrzi. A hívek lelki gondozását Agostyánból látják el. MŰEMLÉKEK Műemlék jellegű római katolikus templomát 1744-ben építették, tornyát 1788-ban emelték, Gött Antal tervei szerint. Keresztelőkútja 18. századi barokk, rokokó főoltára, szószéke a 18. század második felében készült. Jelentős építészeti emléke még az 1812-ben emelt Mária-kápolna. BIBLIOGRÁFIA CSERNAI Ferencné: Téli esték. Történetek és elbeszélések. Vértestolna, 1984. 25.1. - Gépirat. - TbM. KÖRMENDI Géza: Nyugat-Európai házépítés hagyománya a Komárom-Esztergom megyei németeknél. In: Komárom-Esztergom Megyei Néprajzi Füzetek 4. Tata, 1990. 59-66.1. 400 82. Vértestolna pecsétje. 1806.