Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

KÖRNYE

VÉRTESKETHELY, VÉRTESSOMLÓ 79. Vérteskethely pecsétje. 1786. VÉRTESSOMLÓ (SCHEMLING) A nyelvjárási somlik, somlyik-zöld héjából kifejlő (pl. dió) folyamatos melléknévi igenévből származik. A helynév tulajdonképpeni értelme "megcsuszamló, suvadó oldalú hegy" lehetett. Okleveles említése: 1426: Somolya. A megkülönböztető szerepű Vértes előtag a hegység közelségére utal, s 1890-től szerepel a Somló előtt. A középkori Somolya a tatai várhoz tartozott. Buda elfoglalása után, 1543-ban a törökök elpusztították, s a hódoltság alatt is néptelen volt. Esterházy József katolikus németeket telepített ide Würzburg-ból. A települést ekkor Pusztasomló néven említik. A Somlóra telepítettek a falut Semlének, 1769-től Zsemlyének nevezték, egészen 1890-ig. Őslakosai ma is Semlingnek nevezik. Az 1784-87-es népszámlálás adatai szerint Esterházy Ferenc tulajdona. 84 házban 109 család élt. Népessége 534 fő volt. 3 polgárt, 46 parasztot, ez utóbbi kettő 40 örökösét és 65 zsellért írtak össze. Határában mészkövet bányásztak. A hegy alatt 7-8 láb vastag rétegben barna kőszenet találtak. A zsemlyei szénbányát 1750-ben nyitották meg. Bányászai a falu lakói közül kerültek ki. 1834-ben például 15-en, 1845-ben már 38-an dolgoztak a mélyben. Az itt fejtett szenet Komáromba és Budapestre szállították, más részét mészégetésre használták, vagy eladták magánszemélyeknek. A házak - Fényes Elek szerint - meszelt kőfalakkal kerítettek. 1821-ben iskolájába 80 gyerek járt. Az iskolát 1930-ban alakították át. Óvodájáról 1894 óta tudnak. A településen elsőként a Levente Egyesületet jegyezték be 1926-ban. Ezt követte a Magyarországi Német Népművelődési Egyesület, a Polgári Lövészegylet, az Önkéntes Tűzoltótestület. A második világháború harci eseményei 1945. március 17-én fejeződtek be Somlón. Lakossága 1990-ben 1265 fő, területe 2230 hektár volt. 1984-től 1988-ig Tatabánya vonzáskörzetéhez tartozott. 1977-től - Várgesztes átcsatolásával - községi közös tanács alakult. 1990-ben ismét önállóvá vált. NÉPRAJZ Földrajzi nevei a település jellegének megfelelően többnyire kétnyelvűek (magyar és német). A falu régi - Zsemlye - nevét őrzi a Semlinger Wald; A Langer Berg (Nyerges) - alakja miatt kapta nevét; Eper-hegy - sok szamóca termett ezen a területen. 395