Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

KÖRNYE

VÁRGESZTES VÁRGESZTES (GESCHTITZ) Neve a magyar nyelvjárásbeli gesztes, gesztus, nagyon fás, kemény héjú (dió) szóból származik, s a terület jellegzetességére utal. Okleveles említése 1326: Keztus, 1332: Geztes, Gestus, 1331: Kerthes, Gerdhes, Gertus. A megkülönböztető vár előtag 1917-től a közeli hegyen épült középkori várra utal. A község környékének 3/4 része erdő, szántóföldje és rétje kevés. Kis halastava volt a falu felett, melynek vize átfolyt a Majki alsó tóba. Környezete vadregényes, vadakban gazdag volt. Általában majorsági cselédek lakták, főképp mész- és szénégetésből, favágásból éltek. Néhányan a bognár és a kádár mesterséget művelték. A falut vára tette nevezetessé. 1279-től a várat a király birtokában találjuk. Várnagyai 1332-től ismertek. 1388-ban Zsigmond király és Mária királyné tartózkodott falai között. 1438-ban Albert a várat Rozgonyi Istvánnak adta zálogba, ezt 1458-ban Mátyás király is elismerte. 1464-ben Veszprém, 1492-ben Fejér megyéhez tartozott. 1494-ben a vár Újlaki Lőrincé volt. II. Ulászló 1495. október 4-én, egy vadászat alkalmával Gesztesre látogatott. 1517-ben a 160 lépés szélességű vár birtokosa Török Imre, nándorfehérvári bán volt. Az első török hadjárat idején, 1526 után a falu elpusztult, lakói elmenekültek. A vár 1541-ben került a törökök kezére. A17. század végén az Esterházy család birtokolta. Az elpusztult Gesztes faluba a német nyelvű lakosokat 1730 körül Esterházy József gróf telepítette. Az 1784-87-es népszámlálás adatai szerint Esterházy János tulajdona volt. 23 házban 51 család élt. Népessége 254 fő volt. 31 parasztot, ennek 27 örökösét és 21 zsellért írtak össze. A község Puszta Gesztes néven 1914-ig közigazgatásilag Zsemlyéhez (Vértessomlóhoz) tartozott. A településen két egyesület működött. A Levente Egyesületet 1926-ban, a Tűzoltó Testületet a harmincas években alapították. A második világháború harcai 1945. március 17-én értek véget Gesztesen. Lakóinak száma 1990-ben 489 fő, területe 1204 hektár volt. 1977-ben Vértessomló székhellyel községi közös tanács alakult. 1990-ben ismét önállóvá vált. NÉPRAJZ Földrajzi nevei a település jellegének megfelelően kétnyelvűek (magyar és német). Schweizer Acker: hajdani tehénistállók helye. - Lehmlácker: a téglák készítéséhez vitték innen az agyagot. - Dicke Weisseiche: egy többszáz éves tölgyfáról kapta a nevét. - Mészáros: erre vezetett a Mészárosok útja. KATOLIKUS EGYHÁZ A római katolikus egyházközség 1734 óta áll fenn. Templomot 1782-ben építettek és Szent Miklós tiszteletére szentelték. Anyakönyveit 1850-ig Vértestolnán, azóta helyben vezetik. MŰEMLÉKEK Műemléke a 16. században átépített 14-15. századivárés környezete. A várat 1963-ban helyreállították. TERMÉSZETI ÉRTÉKEK A várgesztesi parkerdő a hegytetőn álló vár körül, mintegy 59 hektáron terül el. Az erdő nagy része bükk és cser-tölgy, mellettük kocsánytalan és molyhos tölgy, továbbá gyertyán, kőris és juhar található. 392