Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

KÖRNYE

ÚNY A zsidó közösség 1750 után jelent meg Únyon. Telket béreltek, s a azon zsinagógát emeltek. 1780-ban 55,1822-ben 67 főt számláltak, s ezzel Esztergom-Szenttamást követően a második legnépesebb hitközsége lett az esztergomi járásnak. 1831-ben a vármegyei összeírás már 115 zsidót regisztrált. A kiegyezést követő gazdasági változások hatására viszont az itt élő zsidók zöme a fővárosba költözött. A hitközség 1900-ra megszűnt. MŰEMLÉKEK Műemlék jellegű épülete az 1794-ben emelt, s 1931-ben toronnyal kiegészített késő barokk református templom, melynek egyik harangja 1794-ben készült. Figyelmet érdemel néhány temetői sírkő, népi pince és présház. Értékes a ma már részben átalakított négy nemesi kúria, a katolikus templom és plébánia, Tikász Józsefné (Deák F. u. 22.) közel 200 éves háza, a katolikus templom temetőkertjének több síremléke, az egyházpakai Andrássy család kriptája, Takács József szolgabíró, Hahn Rezső újságszerkesztő sírja, az Öregtemető néhány síremléke, valamint a zsidótemető megmaradt része. Nemesi kúriái, a Szabó, az Andrássy, a Chlebovits, a Venturini (az ún. Krakker-ház) és a Hahn családok tulajdonában voltak. ÍRÓK, KÖLTŐK NAGY Miklós (Homok, 1894. szept. 6. - Úny, 1973. júl. 9.) 1924. június 29-én Győrben szentelték pappá. 1925-től Hernándkércsen káplán lett. 1929-1939 között volt plébános Giricsen, a Buttlerek és Dőryek hazájában. Több írása foglalkozik Mikszáth ismert hőseivel. Serédi Jusztinián hercegprímás 1939-ben az Actio Catolica országos titkárává nevezte ki. Ezt a feladatát 1948-ig látta el. Az Actio Catolica öt szakosztályában fejtette ki tevékenységét. 1944-ben tiszteletbeli pápai kamarássá nevezték ki. 1944-től Budapest ostromakor is szolgált, amíg meg nem sebesült. A háború befejeztével Mindszenty megbízásából az Új Embert szerkesztette lefogatásáig. A Mindszenty-per ötödrendű vádlottjaként a budapesti népbíróság külön tanácsa 3 évi fegyházra és 5 évi hivatalvesztésre ítélte. 1951. december 20-án szabadult a váci fegyházból, majd plébánoshelyettesi kinevezést kapott Únyra. Itt mint plébános, haláláig aktívan tevékenykedett. 1973. július 9-én halt meg, Únyon temették el. Az Actio Catolica, az Új Ember és az Egyházi Lapok számára írt verseket, novellákat, kritikákat. Termékeny író volt. Műve: Versek I—III. kötet. (Kézirat) F. K. Irodalom: Seres Ferenc: Nagy Miklós élete és művei. (Kézirat Seres Ferenctől). VÉGH Antal (Jánkmajtis, 1933. okt. 14.-) író A Debreceni Református Kollégiumban érettségizett. Egerben magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett. 1962 óta szabadfoglalkozású író. 1975 óta Únyon él és alkot. Művei: Jégzajlás. Bp. 1977. - Száz szatmári parasztétel. Bp. 1978. - Az almafákat évente kell metszeni. Bp. 1979. - Nyugati utakon. Bp. 1980. - Szép volt, fiúk! Bp. 1981. - Gyógyíthatatlan? Bp. 1986. - Könyörtelenül. Bp. 1986. - De mi lesz a harangokkal? Bp. 1988. - Helyőrség az isten háta mögött. Bp. 1988. 390