Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

KÖRNYE

TATABÁNYA TERMÉSZETI ÉRTÉKEK A Lengyel-barlang a Gerecse egyik legnagyobb barlangja a Turul-emlékműtől kb. 1 km távolságra, 300 m tengerszint feletti magasságban nyílik. Kutatását 1929-ben kezdték meg. Mammut és barlangi medve, orrszarvú, farkas, barlangi oroszlán maradványai kerültek elő. Egy óriásszarvas agancsán több bekarcolt barázdát fedeztek fel. Vértes László vizsgálatai azt bizonyítják, hogy ezek emberkéztől származnak. Az üregrendszer felső-triász dachsteini mészkőben alakult ki. A barlang legismertebb tulajdonsága "gázos" mivolta, ugyanis időnként a széndioxid-koncentráció olyan magas, hogy benne tartózkodni veszélyes! A Tatabánya felett emelkedő Kő-hegy nyugati sziklafalában található 198 mmagasságban a Szelimbarlang. A 45 m hosszú, 25 m széles, 12 m magas teremben az 1930-as években végzett ásatások régi korok emlékeit és eszközeit hozták felszínre. A török időkre utaló mondabeli emlékeket és történeteket nem sikerült igazolni. Megemlítjük, hogy a legújabb mérések alapján újabb üregek meglétét is feltételezik a kutatók. A Vértes László barlangot a Farkas-völgy víznyelőjének bontásakor, 1969-ben fedezték fel. Időszakosan aktív, tektonikus hasadék mentén kialakult víznyelő, amelynek felső szakasza omladékos, szűk. Lejjebb kitágul. Szép számmal találhatunk cseppkőképződményeket, amelyek közül a leghíresebb a "Teknősbéka" nevű, szokatlan nagy felületű "lebegő" cseppkőkéreg. BIBLIOGRÁFIA ABLAK Tatabányára. '91. (Kiad.: A Tatabánya megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala.) Tatabánya, 1991. 1-2. köt. ALLIQUANDER Ödön: A magyarországi szénbányászat. A Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársaság 50 éve 1891-1941. Emlékkönyv. Bp. 1916. A MÁK Rt. és a Salgótarjáni Rt. harca a piacokért a gazdasági világválság előestéjén és a válság időszakában. = Új Forrás, 1974. 3. sz. 55-64. 1. ART. Tatabányai művészek kiállítása. 1993. Őszi tárlat. (Szerk.: Wehner Tibor. Tatabánya. 1993.) Katalógus. 43.1. BÁNYÁSZKIÁLLÍTÁS Tatabányán. In: A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum Közleményei, 1978. 2. sz. 31-45. 1. BAGOSSY Béla: A bánhidai erőmű nemzetgazdasági jelentősége és rendeltetése. = Városkultúra, 1934. 8-9. sz. 148-149.1. A BÁNHIDAI Turul I. (írták.: Piri Benedek, Nagy Ildikó, Szűcs György, Sarolta Drahoosva, Tóth Elek. (Szerk.: Csöke Sándor). Kiad.: A Tatabányai (Bánhida) Turul Emlékmű Alapítvány Kuratóriuma, (Tatabánya), 1992. 125.1. - Illusztr. BÁNYÁSZ Művészegyüttes. (Ismertető. Kiad.: a Tatabányai Népház.) Tatabánya, 1974. 24. 1., illusztr. BÁRDOS László-KRAJCZÁR Imre: Egy bányászváros a szocialista fejlődés útján. Tatabánya 1945-1960. (Kiad.: a Tatabánya Városi Tanács V. B.) Tatabánya, 1960. 163.1., illusztr. BERG Endre: Ötven év a szorítóban. 1939-1989. 50 éves a TBSC Ökölvívó Szakosztálya. (Kiad.: a TBSC.) Tatabánya, 1989. 40.1., illusztr. BERÉNYI Oszkár: Munkásjóléti és kulturális intézmények, valamint egyéb munkásjóléti tevékenység a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. tatabányai bányatelepén. Tatabánya, 1935. Athenaeum ny. 10. 1. CEMENT- és Mészművek Tatabányai Gyára 70 éve. 1912-1982. Tatabánya, 1982. 44. 1., illusztr. 380