Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

KÖRNYE

TATABÁNYA A lelkészlakást a MÁK Rt. 1904 elején hozta létre. Ugyanekkor jött létre az úgynevezett Libadombon az első templomot. A templom elé fatornyot emeltek. Az új ma is álló háromhajós, 12 oszlopos gótikus vonásokat hordozó, eklektikus bazilika jellegű templom alapító okmányát 1911. januárjában írták alá és 1912. május 12-én Szent István király tiszteletére fel is szentelték a templomot. A templom orgonája a 30-as években készült Rieger Ottó műhelyében. A templom 1983-ban került vállalati tulajdonból egyháziba. Anyakönyveit 1903. okt. l-jétől vezetik. Az előtte keletkezetteket Alsógalla őrzi. A MÁK Rt. e templomon kívül még kettőt építtetett a két világháború között. Egyiket a VI-os, a másikat a VH-es telepre. A VH-es telepit az 1963-ban alábányászás miatt felrobbantották. A Tatabánya-Felsőgallai Evangélikus Anyaegyház 1946-tól Tatabánya-Bányatelepi Evangélikus Egyház, 1953-tól Tatabányai Evangélikus Egyház néven folytatta működését. 1900-ban alakult meg az Alsógalla bányatelepi (1902-től Óvárosi) református egyházközség 1907-ig a lelkipásztori teendőket Tatáról látták el. Anyakönyveit 1908-tól vezetik. A római katolikus templom megépítését követően az evangélikusokkal közös használatra megkapták a Libadombon álló templomot. Az egyházközség második temploma 1938-ban készült el a Vll-es telepen. Ezt 1964-ig használták. Ekkor az alábányászás miatt életveszélyessé vált épületet elhagyták és a Rantzinger utcában másik templomot és lelkészlakást alakítottak ki. Ezt 1981-ben városrendezési okok miatt kisajátították. Ezzel egyidejűleg az egyházközség lemondott az Óvárosi templom használati jogáról. 1984-ben új templom építését kezdték meg Szabó István építész tervei szerint. 1945 után a felsőgallai baptista gyülekezet létszáma mintegy 10 főre csökkent. A megmaradt hívek Tatabányán belül az Újtelepre, a bányakáros evangelikus templomba tették át székhelyüket. Itt működött a misszió Fortin László vezetésével 1971-1982 között. 1982-ben új imaház és lelkészlakás épült a Mátyás király út 19. sz. alatt. A negyven tagú gyülekezetnek önálló lelkipásztora van, aki 1992-ben egész Komárom-Esztergom megye baptista pasztorálását ellátja. A gyülekezet folyamatosan gyarapodik, s ebben különösen fontos szerepet játszanak az Erdélyből áttelepült hívek. MŰEMLÉKEK Fellner Jakab tervei alapján a barokk jegyében emelték 1765-66-ban Alsógalla műemlék jellegű római katolikus plébániatemplomát, melynek főoltára és keresztelőkútja 18. századi barokk, míg empire szószéke 1800 körül készült. Bánhidán műemlék jellegű a Fellner Jakab tervezte, 1753-ban épült barokk Lapatári malom, a szintén Fellner tervezte barokk plébániaház 1755-ből és az 1896-ban készült s 1992-ben restaurált Turul emlékmű. Felsőgalla 1794—98 között Grossmann József tervei szerint épült későbarokk római katolikus temploma szintén műemlék jellegű. Fő- és mellékoltára, szószéke és első orgonája a 18. században készült. FESTŐK, GRAFIKUSOK BÁNFI József festőművész 1936-ban született Ricsén. 1965 óta Tatabányán él és alkot, rajzpedagógusként működik. Berecz József: Bánfi József képei - a szülőföld szemével. = Új Forrás. 1975. 1. sz. 141-142. 1. Sárándi József: A törvény képlete. - Előszó Bánfi József képeihez. = Új Forrás, 1972. 3. sz. 99.1. 369