Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

KÖRNYE

TATA-AGOSTYÁN Az első világháborúban 100 fő vett részt a faluból, 18-an meghaltak. 1928-ban hősi emlékművet állítottak nekik. Lakói iparosok, bérmunkások és földművesek. Az elemi oktatást 2 katolikus iskolában (mindkettő 1 tantermes, 1 tanerős) látták el. Átlag 50-50 gyerek tanult egy iskolában. A lakosság társadalmi aktivitásának eredményeképpen 1926 után megalakult a Magyarorszájgi Német Népművelődési Egyesület helyi csoportja, a Levente Egyesület, a Polgári Lövészegylet, az Építőipari Munkások Országos Szövetségének helyi csoportja, 1940-ben a Magyarországi Németek Szövetségének helyi csoportja, a "Falu" Magyar Gazda Földmunkás Szövetség helyi csoportja. A második világháború harcai 1945. március 19-én értek véget a község területén. Lakóinak száma az 1970-es népszámlálás idején 579 fő volt. A községet 1985. január l-jétől közigazgatásilag Tatához csatolták. NÉPRAJZ Földrajzi nevei kétnyelvűek (magyar és német). Fenersteinberg - Tűzkőhegy (fekete követ találtak itt, amely acélvassal összeverve szikrázott, régen gyufa helyett használták) Schlossberg (a néphagyomány szerint hajdan kolostor állt itt) Eierberg: a néphagyomány szerint húsvétkor a falu lakói tojásgurító versenyt rendeztek itt. A falun átfolyó patak két oldalán épült házsorral alakult ki a völgyi település. A község szélén lévő löszfalba vájt, bor tárolására használt lyukpincék találhatók. A házak udvarát egymással összeérő pajtasor választotta el a kertektől, mely erődszerűen vette körbe a települést. KATOLIKUS EGYHÁZ A katolikusok lakta település 1809-ben emelt templomát Szent Ágoston tiszteletére szentelték fel. Anyaegyháza Szomód. Anyakönyveit 1944-ig Szomódon, azóta helyben a lelkészségen vezetik. ÍRÓK, KÖLTŐK FUCHS (FALUDI) János (Agostyán, 1836. március 10.-?) Tankönyvíró, szakíró, tanító. 1846-ban a kegyesrendiek tatai gimnáziumában tanult, ahol 4 osztályt végzett. 34 tankönyvet, szakmai munkát írt. TERMÉSZETI ÉRTÉKEK Az Agostyáni Arborétum a község határában, a festői Bocsájtó-völgyben fekszik. 1954-ben 25 hektáron 350 faj telepítésével vetették meg a gyűjtemény alapját. A főként fenyőfélékből álló együttes ma elsősorban erdészeti kutatásokat szolgál. BIBLIOGRÁFIA KÁBIK J. Géza: Adatok Agostyán történetéhez. Tata, é. n. 7.1. - A község történetének kronológiája 1918-1942. KISS Miklós: Agostyáni arborétum. (Szerk.: László György. Fotó: Ferencz László, Kiss Miklós. Kiad.: a Vértesi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság.) Tatabánya, 1980. 28. 1., illusztr. 359