Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

KÖRNYE

TARJÁN A falu német nemzetiségű lakosainak egy részét a negyvenes évek második felében kitelepítették. Termelőszövetkezeti csoportja, a Haladás 1950-ben alakult. 1977-től - Héreg község átcsatolásával - községi közös tanács jött létre. 1990-ben ismét önállóvá vált. 1984-től 1988-ig Tatabánya vonzáskörzetéhez tartozott. Lakóinak száma 1657 fő volt 1990-ben, területe 4307 hektár. NÉPRAJZ Földrajzi nevei kétnyelvűek (magyar és német), általában a gazdálkodással, tulajdonosokkal kapcsolatosak. Obergassse - ma Jókai út, Steinbruch - Kőbánya, Kleegarten - Heréskert. A Fakó-hegy nevét az ott termő árvalányhaj színéről kapta; Cserkészkert — a Cserkész Szövetség tulajdona volt; Vitéz-telek— ketten kaptak a községben vitézi címmel járó földet. KATOLIKUS, REFORMÁTUS EGYHÁZ Tarján a török kiűzése után Héreg filiájaként szerepelt, 1756-tól plébánia. Katolikus templomát Esterházy József építtette - tornyát utóbb -, 1863-ban emelték az orsószerűen kiszélesedő főutcából keletkezett térre. A templom titulusát 1961-ben Szent Györgyről Krisztus királyra változtatták. Plébániaháza az 1750-es évekből származik, 1885-ben bővítették. Iskolájukat 1756-ban létesítették. Anyakönyveiket 1756-tól őrzik. 1947-ben működő hitbuzgalmi egyesületei: Katolikus Egylet, Oltár Egylet, Rózsafüzér Társulat. A református egyházközség létéről 1682-től vannak adatok. Ekkor létesült iskolájuk is. Az anyakönyvezése 1732-től folyamatos. Temploma a türelmi rendelet kiadását követően épült. Az egyházközség irat- és levéltára helyben kutatható. MŰEMLÉKEK Műemlék a Fellner Jakab tervei szerint 1775-1778 között emelt barokk katolikus templom. Főoltára a 18. század végén készült copf stílusban. Műemlék jellegű az 1785-ben épített későbarokk református templom és a 18. század végén faragott népies barokk Szentháromság-szobor. A Somlóhegyen gótikus 15. századi várromok láthatók. NEVEZETES SZEMÉLY GYŐRY Sándor (Tarján, 1795. április 15. - Pest, 1870. március 9.) mérnök, matematikus, műszaki író, az MTA tagja. Nevét a helyi általános iskola 1990 óta viseli. BIBLIOGRÁFIA BIRKÁS Gábor-LIPKA József: Állattenyésztés, földművelés Tarjánban.Tarján, 1976. 6.1. - Gépirat. - MK. GYÜSZI László: A Komárom megyei nemzetiségek identitástudatáról. = Új Forrás, 1988. 5. sz. 57-61.1. KLINGER Lőrincné: Általános iskolai szakkör Tarjánban. In: Komárom Megyei Néprajzi Füzetek 1. Tatabánya, 1985. 76-77. 1. 324