Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

KÖRNYE

TARDOS 1960-ban alakult termelőszövetkezete, a Gerecse. Ez 1964-ben egyesült Gerecsevölgye Tsz néven a vértestolnai tsz-el. Később a szomódi tsz is csatlakozott hozzá. 1975-től 1984-ig Tata városkörnyéki települése volt. Lakóinak száma 1990-ben 1611 fő, területe 2332 hektár volt. Vértestolna 1977-ben történt átcsatolásával községi közös tanács lett. 1990-ben ismét önállóvá vált. NÉPRAJZ A földrajzi nevek a település jellegének megfelelően kétnyelvűek (magyar és szlovák), a hagyományokra utalnak. Malomvölgy - a vízimalom duzzasztója; Márvány utca - a község határában bányászott vörösmárványról; Sztári depó - a megszűntetett erdei kisvasút legrégibb rakodója; Ófalu, Stará dedina - Kis- és Nagy ófalu; Fellner-kút - a hagyomány szerint Fellner Jakab építtette; Tatár-kút - a hagyomány szerint itt táboroztak a tatárok, amikor a falut feldúlták. KATOLIKUS EGYHÁZ Plébániája középkori eredetű, az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben már szerepelt. A török időkben megszűnt. 1733-ban nyerte vissza plébániai rangját. 1742-64 között Héreg filiája volt. Az 1775-ból származó plébániaház helyébe 1972-ben építettek újat. Az anyakönyveket 1764-től őrzik. 1947-ben működő hitbuzgalmi egyesületei: Katolikus Egylet, Jézis Szíve Egylet, Rózsafüzér Társulat, Scapulare Társulat, Oltár Egylet, Hitterjesztési Társulat, Szívgárda, Leányegylet. MŰEMLÉKEK Műemlék jellegű barokk katolikustemplomát 1775-ben emelték, s az 1970-es években renoválták. NEVEZETES SZEMÉLY FEKETE Lajos (Tardos, 1891. június 12. - Budapest, 1969. május 16.) turkologus, történész, paleográfus, egyetemi tanár, az MTA tagja. - Szülőházában emlékszobát rendeztek be. BIBLIOGRÁFIA GUTAY János: A tardosi vöröskő Tata építészetében. A kő útja és megmunkálása. = Rajztanítás, 1981. 3. sz. 8-11. 1. GYÜSZI László: Kő és üveg. - Két ősi iparág a Duna mentén. (Riport) =Új Forrás, 1981. 6. sz. 53-67. 1. NAGY Endre: Kenyér és kalács... Egy falukutató szociálkrónikája Tardosbányáról és népéről. = Új Forrás, 1987. 2. sz. 36-44.1. ZICHO Zoltán: A kádármesterség Tardosbányán. Tardosbánya, 1984. 6.1., 8 t. - Gépirat. 322