Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

KÖRNYE

OROSZLÁNY A széntermelésre települt az Oroszlányi Hőerőmű, melynek építését 1958-ban kezdték meg. Első gyáregységét 1961-ben kapcsolták rá az országos hálózatra, a másodikat 1962-ben, a harmadikat egy évvel később, 1963-ban. Az 1954. február l-jén városi rangot kapó település életét kedvezőtlenül befolyásolta a szénbányászat visszafejlesztése. A foglalkoztatási gondok megoldása érdekében újabb ipari üzemeket telepítettek ide. 1971-ben a 19-es akna bezárását követően kezdődött meg például a Duna Cipőgyár Oroszlányi Telepének kiépítése. Néhány évvel később 1975-ben bezárt a 17-es akna is. Epületeibe a Kontakta Gyár oroszlányi egysége költözött. A település intézményeinek kiépülése 1945 nyarán indult meg a városiasodás jegyében. 1953-ban szakrendelő, 1960-ban ifjúsági ház, 1963-ban művelődési otthon, 1974-ben művelődési központ valamint könyvtár épült. Az iskolahálózat fejlesztése 1947-ben kezdődött. 1950-ben a József Attila Általános Iskolát, 1958 januárjában az Arany János Általános Iskolát, a későbbiekben további két általános iskolát adtak át. 1953-ban kezdte meg működését az MTH iparitanuló iskola, és 1962-ben kezdődött meg a gimnáziumi oktatás a József Attila iskola termeiben, 1966-ban települt át új önálló épületébe. Lakóinak száma 1990-ben 21 053 fő, területe 7615 ha volt. KATOLIKUS, EVANGÉLIKUS, REFORMÁTUS EGYHÁZ A katolikusok kápolnájukat 1876-ban építették, Kecskéd fdiájaként működtek. 1952-től plébánia. Anyakönyveit előtte Kecskéden, azóta helyben vezetik. Az evangélikus egyházközség 1702-ben alakult. 1701-ben a gyülekezet templomot és iskolát épített. Első lelkészüknek Szampiás Sámuelt, tanítójuknak pedig Lehotczky Jánost hívták meg. II. József császár türelmi rendelete Oroszlányban is új lehetőségeket teremtett. 1777-ben iskolát, 1844ben lelkészlakot emeltek. A régi iskolát 1858-ban újjáépítették. 1785-ben új templom építéséről határoztak. Olyan lelkesedéssel fogtak hozzá a munkához, hogy 1787. szeptember 16-án, a Szentháromság ünnepe utáni 15. vasárnapon felszentelhették a 800-900 gyülekezeti tag befogadására alkalmas épületet. Ez a megye egyik legszebb evangélikus temploma. Értékes szószéke és oltára a majki kamalduli szerzetesrend lebontásra került kolostorából való. Filiái: Környe, Vértessomló, Várgesztes, Környebánya, Kecskéd. A református gyülekezet 1933-1990 között Környével alkotott egyházközséget. A 20. századi bányaművelés fellendülése idején indult meg a református lakosok beköltözése. 1929. advent 3. vasárnapjától csak bizonyos vasárnapokon, 1955 óta minden vasárnap tartanak istentiszteletet. Az egyházközség temploma 1983-1984-ben épült. Anyakönyveit 1990-ig Környén, azóta helyben vezetik. MŰEMLÉKEK Műemlék jellegű épülete az evangélikus templom és az 1977-ben megszüntetett 16. aknához tartozó építményekkel együtt látható Bányászati Múzeum. 294