Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

KÖRNYE

NYERGESÚJFALU ÍRÓK, KÖLTŐK JÓZSEF Attila (Budapest, 1905. április 11. - Balatonszárszó, 1937. december 3.) Költő. 1919-ben Makay Ödön beiratta a szaléziánusok intézetébe. Rövid itt tartózkodása után - más vallású lévén - elhagyta a rendet. MEISERMANN Ignác (Nyergesújfalu, 1835. október 11. -?) Esperes, számos ima- és misekönyv szerzője volt a múlt században. BIBLIOGRÁFIA BENKŐ Géza: Településtörténet. Nyergesújfalu fejlődését befolyásoló történelmi múlt. Nyergesújfalu, 1989. BRESTYÁNSZKY Ilona, P.: Kernstok, Derkovits, Dési Huber. Bp. 1967. Képzőműv. Alap. 30. 1. 18. mell. (Az én múzeumom 23.) DÉVÉNYI Iván: Néhány adat Gross Arnoldról. = Új Forrás, 1977., 3. sz. 158-160.1. KOVÁCS Lajos: Csak egy Viscosánk van. (Riport) = Új Forrás, 1981. 5. sz. 73-78. 1. KOTTRA Mihály: Nyergesújfalu a történelem tükrében. (Kiad.: a Nagyközségi Tanács.) Nyergesújfalu, 1985. 74.1., 48 t„ Ulusztr. ORTUTAY Andrásné: Nyergesújfalu a 18. század végén. Esztergom, 1990. 96. 1. - Gépirat. - MK. ORTUTAY Andrásné: Nyergesújfalu az 1784-87-es összeírás tükrében. = Limes 1991. 2. 90-106. 1. TÓTH Gábor: A mai Nyergesújfalu kialakulása. Nyergesújfalu, 1955. 47 1. 13 mell., illusztr. -Gépirat. MK. TÓTH Gábor: Telepítés Nyergesújfalun a 18. században. - Bibliogr. 74.1. = Új Forrás, 1970. 2. sz. 57-66.1. TÓTH Gábor: Vak Bottyán kiszabadítása Kucklánder fogságából. = Új Forrás, 1969. 3. sz. 71-74.1. ZSILINSZKY József: Komárom-Nyergesújfalu ipari terület népessége. = Új Forrás, 1970. 2. sz. 73-82. 1. 55. Nyergesújafalu pecsétje. 1748. 290