Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

KÖRNYE

NAGYIGMÁND Katolikus és református népiskoláját az egyházak megalakulásakor hozták létre. Az első világháborúban 300-an vettek részt, a hősi halottak száma 96. Első gazdaköre - melynek elődje a helybéli Népkönyvtár Egyesület volt - 1904-ben alakult. Ezt követően aktivitását jelzi az 1926-ban jegyezték be a Levente Egyesületet, melyet 1930-ban a Polgári Lövészegylet, 1932-ben az Ipartestület, 1948-ban a Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége helyi csoportja, 1949-ben a Nagyigmánd és Vidéke Vadásztársaság követett. Népkönyvtárát 1927-ben kapta a Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumtól. 1928-tól működik Gazdasági Népháza, s a harmincas évektől ismert a Nagyigmándi Római Katolikus Énekkar is. A második világháború harca 1945. március 26-án értek véget a településeken. 1971. április 15-én Kisigmánd és Csép csatlakozott Nagyigmándhoz, mellyel ettől kezdődően közös tanácsot alkotott. 1972-ben Nagyigmánd nagyközsége lett. 1984-től 1988-ig Komárom vonzáskörzetéhez tartozott. 1990-ben Kisigmánd és Csép ismét önállósult. Lakossága 1990-ben 3207 fő, területe 5139 hektár volt. NÉPRAJZ Földrajzi nevei őrzik az őt körülvevő egykori települések neveit: Csanakpuszta, Csicsó. Utalnak a régi birtokosokra: "Ghyczypuszta, Thalypuszta", Szijj-tagok (Szijj Bálintról elnevezve), Keserű-kutak. Az Ördög-tó és az Ördög-hegy nevéhez helyi monda is fűződik. A községben gyakori volt az ollóágasos-szelemenes tető. A taréjszelement alul, a faltól egy méterrel beljebb a keresztgerendákba csapolt, felül a torokgerendával, másnéven kakasülővel megerősített három, néha több ollófa tartotta. Az egymástól 70-100 cm távolságra levő horogfákat az ágasfás-szelemenes tetőhöz hasonlóan rakták fel. A ház mestergerendájába a szobaajtó felőli oldalra felvésték az építtető nevét és a ház építésének az évszámát PL: Papoi János Anno 1802. (Bálint Pál háza, Rákóczi u. 7.) A deszka oromfalu házakon előfordult, hogy az oromfalra tették a padlásajtót (Thalypuszta). KATOLIKUS, REFORMÁTUS EGYHÁZ, ZSIDÓ HITKÖZSÉG Esterházy József római katolikus plébániát állított fel. Ehhez tartoztak Tárkány, Bábolna, Ács, Kocs községek fiókegyházai. Anyakönyveit 1724-től vezetik. A református egyház meglétéről 1670 óta vannak adataink. Anyakönyveit 1728-tól kezdődően őrzik. A reformátusok - az 1748-ban Esterházy József által a katolikusoknak adományozott templomuk helyett új templomot emeltek, amelyet 1848-ban építettek át. Az egyházközség irattárában régi jegyzőkönyvek, protokollumok, gazdag iratanyag segíti a helytörténeti kutatást. A lelkészlak falán emléktábla őrzi az 1849-ben itt kivégzettek emlékét. Anyakönyveit 1728-tól őrzik. A Nagyigmándon élő zsidók az ácsi hitkösséghez tartoztak. Fiókhitközségük 1883-ban alakult meg, ebben az évben készült a Kellner és Bergl család által építtetett imaház is, mely 1901-ben került át a hitközség tulajdonába. A mintegy 80 főnyi zsidóság deportálást túlélt tagjai 1945 után nem tértek vissza a faluba. 275