Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

KÖRNYE

MÁRIAHALOM, MOCSA 48. Máriahalom (Kirva) pecsétje. 1796. MOCSA A név szláv eredetű személynévnek becéző képzővel ellátott származéka. A helyi hagyomány szerint a környékbeli mocsarakról nevezték el. Okleveles előfordulása: 1237/1240: Macha, 1291: Mocha. Az Árpádok korában királyi birtok volt, jövedelmét a királynék udvartartására rendelték. 1291-ben a királyné az esztergomi érseknek adományozta és mindvégig az érsekség tulajdonában maradt. Tárkány és Mocsa határában a 20. századig létezett egy Tómörd nevű falu. Tömörd neve az ótörök eredetű Tömör személynév -d képzős származéka. Okleveles említések: 1216: Temerd, 1237: Temurd. A középkorban népes falu volt. 1547-ben pusztították el a törökök. A pannonhalmi főapátság birtoka volt. 1785-ben 86 fő lakta, közülük 3 nemes, 16 zsellér. 1848-ban 132 lakóját vették számba. A19. század végétől bencés alapítású uradalmi elemi népiskola is működött a pusztán. Keserűvízforrásának vizét "Pannónia Keserűvíz" néven forgalmazták. A törökök Mocsát már 1543-ban elpusztították. 1570-ben még lakatlan volt, de tíz év múlva 25 adófizetőt említenek. 1622-ben református magyarokkal népesült be. Az 1784-1787-es népszámlálás szerint 298 házban 511 család élt, népessége 2456 fő volt. 3 papot, 4 nemest, 1 tisztviselőt, 31 polgárt, 148 parasztot, az utóbbi kettő 52 örökösét és 339 zsellért írtak össze. 1848-ban 2677 lakója volt, ebből 1337 református, 1330 katolikus, 3 "görög óhitű", 7 zsidó vallású. A felsorolt adatok arról tanúskodnak, hogy e település nagy határa és ehhez mérten magas lélekszáma következtében nem a dunántúli, hanem a kisalföldi településtípust képviseli. Az úrbéri eljárás során évtizedekig tartó vita alakult ki a lakosság és az esztergomi érsekség között. 1860-ban több mint száz embert megbotoztak. Ez még az adott korszakban is kirívó közigazgatási eljárásnak minősült. Termékeny földjét népe szorgalmasan művelte. Szőlőt, cukorrépát termesztettek, birkát tartottak, fuvaroztak. A szarvasmarha mellett később lovat is tenyésztettek. Református és katolikus elemi népiskola egyaránt működött a faluban. Egyesületei közül az Iparosok Társkörét 1919-ben, a "Falu" Országos Gazdaszövetség helyi fiókját 1927-ben, a Stefánia Szövetség helyi fiókját és a Polgári Lövészegyletet 1930-ban, a "Honsz" helyi fiókját 1933-ban, a Gazdakört 1934-ben a Katolikus Leánykört 1937-ben jegyezték be. A harmincas években ismert 269