Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

KOMÁROM - KOMÁROM-SZŐNY

KOMÁROM-SZŐNY SZŐNY Neve a magyar nyelvemlékbeli "sző" melléknév származéka, amelynek jelentése: fehéres, szőke. Okleveles említése 1249: Sceun, 1397: Zywn, 1422: Zewn. A római korban fontos stratégiai pont volt Pannónia északi határán. Neve Brigetio, és mint légióstábor összeköttetésben állt Aqincummal. Gallienus császári hatalmát a brigetiói légió védte meg. Valentinianus császár itt halt meg 375-ben a quad követekkel folytatott tárgyalások közben A polgári és katonai településről valamint temetőiből gazdag - a római kultúra és művészetek sokszínűségét bemutató - leletanyag került elő. 1249-ben az esztergomi érsek tulajdona volt, aki elcserélte IV. Béla királlyal egy másik faluért. 1422-ben a komáromi várhoz tartozott. 1529-ben az akkor már jelentős mezővárost a törökök elpusztították. 1627. szeptember 13-án II. Ferdinánd és IV. Murád megbízottjai Szőnyben megújították a békét. A 17. század első felében református vallású magyarokkal népesült be. 1700-ban Mátyás Pál felesége Zsuzsanna, sziámi ikreket szül. A gyerekeket nyilvánosan körbehordozták Európában, majd elvették a szülőktől, és a pozsonyi Orsolyák zárdájába kerültek. Az 1763. június 28-i földrengés sok lakóházat rongált meg. Az 1784-1787-es népszámlálás szerint gróf Zichy Miklós özvegyének birtoka. 266 házban 339 család élt, népessége 1638 fő. 2 papot, 122 nemest, 17 polgárt, 90 parasztot, az utóbbi kettő 100 örökösét és 188 zsellért írtak össze. A szabadságharc alatt, a Komáromért vívott harcok során sokat szenvedett a település. 1859-ben 1789 lakójából 1013 református, 764 katolikus és 12 zsidó volt. A népoktatást katolikus és református elemi iskolák szolgálták. Vendégfogadója, sörháza volt és szeszgyára üzemelt ekkor. Fő terményei: zab, búza, kukorica, burgonya, repce. Később az ácsi cukorgyár közelsége miatt szívesen termesztettek cukorrépát is. A vasútvonalak megnyitásáig jól jövedelmezett a fuvarozás. A Zichy-birtokon jelentős birkatenyésztés folyt. 1860-ban megnyitották az Újszőny-Székesfehérvár vasútvonalat.l884-ben a Budapest-Újszőny vasútvonal átadásával létrejött az összeköttetés Budapest és Bécs között a Duna jobb partján. Az I. világháborúban 750 szőnyi vett részt, 160 halt hősi halált. Társadalmi életének aktivitását jelzi, hogy Gazdakörét 1919-ben, Levente Egyesületét 1925-ben, Önkéntes Tűzoltó Testületét, Polgári Lövészegyletét, Iparos Körét 1930-ban, míg a SzőnyiFootball Clubot 1935-ben jegyezték be. A jól működő Szőnyi Férfikar és a Gesztesi járás énekkar 1937-ben itt rendezték dalosünnepélyüket. Népkönyvtárát 1927-ben kapta a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumtól. A kőolajfinomító építése 1942-ben kezdődött és a II. világháború idején már termelt. 1944-45-ben több bombatámadás érte. A II. világháború harcai 1945. március 27-én értek véget a község területén. A Szőnyi Szabadság Termelőszövetkezet 1950-ben alakult meg. A települést 1977-ben egyesítették Komárommal. Lakossága 1970-ben 5104 fő volt, területe: 2636 ha. NÉPRAJZ Földrajzi nevei őrzik a múltat. Pl. Cége (a halászok lejárója a Dunára), Serfőző-kert (az egykori sörfőző házhoz tartozott), Kastély (Gyürky-kastély, a 20. század elején épült a Serfőző kertben), Vámhíd (az uradalom 1890-ig itt szedte a vámot), Malom-állás (az egykori szőnyi dunai molnárok állásai voltak), Nadrágszijj (a lóvasút helye, ezen szállították az erődítési munkálatokhoz a kőbányákból a követ.) A történelmet idézi a Cirónia (a régi Brigetio polgárvárosa a mai Vásártér helyén), Pannónia (régi kőerődítmény nyomai vannak a föld alatt, a feltételezések szerint itt halt meg Valentinianus császár), Országúti 249