Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

KOMÁROM - KOMÁROM (ÚJSZŐNY, ÚJKOMÁROM, KOMÁROM -ÚJVÁROS, DÉL-KOMÁROM)

KOMÁROM Lakóinak száma 1990-ben 19 532 fő volt, a területe 4342 ha. 1977. április l-jén Szőny nagyközséget Komáromhoz csatolták. Ezzel az ősi névadó település beleolvadt a később keletkezett új városba. NÉPRAJZ Földrajzi neveinek nagy része a történelmet idézi, pl. az Erzsébet tér. (Erzsébet királyné első magyarországi látogatásának emlékét őrzi); Koponyás-domb (a szabadságharc idején földerőd volt, 1930 körül sok csontvázat találtak alatta); Puskaporos (régi katonai lőszerraktár volt, védősánca még látható); Herkály (Klapka és Haynau itt írták alá a vár feladásának okmányát); Ulánus temető (a szabadságharcban elesett császári katonák temetője). A város iparával kapcsolatos nevek: pl. Milik (A Milch-féle faüzem helye); Keserűvíz-telep (az I. világháborúig a világhírű keserűvíztöltő-telep volt, ma nyomda). KATOLIKUS, EVANGÉLIKUS, REFORMÁTUS, BAPTISTA EGYHÁZAK, ZSIDÓ HITKÖZSÉG Katolikus egyháza kezdetben a szőnyi plébánia filiája volt, mely a trianoni békekötést követően, 1921-től káptalanságként működött. Első lelkésze Surányi Ferenc volt. Kis-templomát 1892-ben, a modern nagytemplomot 1937-ben szentelték fel. Egy fiú- és egy leányiskolát, valamint óvodát működtettek. A fiúiskola adott otthont a Szent Imre Dalkörnek és a Boldog Margit Vegyeskarnak. Anyakönyveit 1922-ig Szőnyben, ettől kezdve helyben vezetik. Filiája: Csém. Evangélikus egyháza 1928-ban alakult, és ellátta Ács, Nagyigmánd, Kisigmánd, Almásfüzitő, Mocsa, Szőny és Dunaalmás lakóit, továbbá 1928-1947 között a komáromi evangélikus lelkész szolgálta Tata és Tó város híveit is. Jelenleg az egyházközséghez tartozik Ács, Almásfüzitő, Bábolna, Nagyigmánd gyülekezete. Imaháza 1930-ban épült. A hitélet erősítését szolgálta az 1930-as években alakult Evangélikus Nőegylet. Anyakönyveit 1928-tól vezeti. A komáromi református egyház 1919-ben alakult, s 1924-ben vált önálló anyaegyházzá. Neoromán stílusban épült templomát 1928-ban avatták, iskolájukat 1923-ban nyitották meg. Egyesületei voltak: Leányegyesület, Nőegylet, Ifjúsági Énekkar, Ifjúsági Egyesület. Anyakönyveit 1927-től helyben vezetik. A baptista gyülekezet 1913-ban alakult Krotkovszky Ernő és Pék Sándor kezdeményezésére. 1920-tól hivatásos lelkipásztora Boros Mihály. Imaháza 1929-ben épült. Ekkor a komáromiak mellett ellátta Őrszentiván, Nagyszentjános, Ács, Szőny, Neszmély, Nyergesújfalu, Bajót, Nagysáp, Tokod, Annavölgy, Sárisáp és Esztergom összesen 77 hívőjét is. A zsidó hitközség imaháza 1926-ban épült közadakozásból. A hitközséghez tartozott Almásfüzitő és Szőny. Szentegylet és Nőegylet működött itt. A harmincas évek végén 192 zsidó tagja volt a hitközségnek. 1944. júniusában a komáromi gettóból félezer zsidót deportáltak. 1945 után a magyar Komáromban nem alakult újjá a hitközség. MŰEMLÉKEK Műemlék jellegű építménye a Csillag erőd, valamint az 1871-1877 között emelt Igmándi erőd. 229