Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

A TELEPÜLÉSEK LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - HÁNTA

KISBÉR-HÁNTA Az 1784-1787-es népszámlálás szerint gróf Batthyány Tivadar birtokán 95 házban 132 család lakik. Népessége 596 fő. 3 nemest, 11 polgárt (kézművest), 34 parasztot, az utóbbi kettő 37 örökösét és 78 zsellért írnak össze. A 18. század végén jó gabonája terem. Szőlője kevés, fája, legelője bőségesen van. Már ekkor kendert is termesztenek. Lélekszáma 1930-ig lassan emelkedett, utána folyamatosan csökkent. A II. világháború harcai a község területén 1945. március 25-én érnek véget. 1950-ben Veszprém megyétől Komárom megyéhez csatolták. Területe 1555 hektár, lakossága 1970-ben 699 fő volt. 1977. április l-jétől a Kisbérhez tartozik. NÉPRAJZ Földrajzi nevei: Nádasd (1663), Bálint ér, régen Anda Bálint-ere (1727) Harangláb (1763). Régi tulajdonosra utaló (Tiussaint báró): Bárói-lapos. KATOLIKUS, EVANGÉLIKUS EGYHÁZ A középkorban a mai Komárom megye déli felének (akkor Veszprém megye) legnagyobb egyházi intézménye, a Szent Mihály Arkangyalról elnevezett hántai társaskáptalan és prépostság volt. Alapításának pontos időpontja nem ismeretes. Első hiteles forrás, amely megemlíti, 1239-ből származik. Az oklevelet IV. Béla király adta ki, amikor visszaadta a hántai Szent Mihály egyháznak a korábban elvett osztári és paloznaki szőlőket. Első ismert prépostja Smaragd 1244-53. Monostorát 1253-ban említik első ízben. Egy falmaradványa a mai Nádasd pusztán 1853-ban még állt. Romer Flóris határozta meg pontos helyét és méreteit. A hántai prépostok több esetben a király vagy a királyné személyes szolgálatában állottak, ezért több esetben birtok adományokban részesültek (Kisbér, Nagybér, ászári-, osztári-, etei részbirtokok). 1273-ban a győri várat megszállva tartó osztrák portyázó csapatok, majd 1276 nyarán Csák Péter hadai fosztották ki, s mint az egykorú okiratban olvasható: "Hanta egyház javaitól, jogaitól, kegytárgyaitól, szent ruháitól és felszentelt edényeitől, ékességeitől súlyosan és nyomorúságosan megfosztott és terhes állapotban van, és elszegényedvén csaknem végső szükségre jutott." Páduai Szent Antal tiszteletére emelt katolikus templomát 1828-ban emelték. A 18. század második felében betelepített evangélikusok eleinte Magyarszombathelyre jártak istentiszteletre. 1786-tól szervezkedtek leánygyülekezet, s ugyanebben az évben a "Hántai evangélikusoknak oskola-tanító béhozására engedelem adatik". 1789-ben szerezték a lelkészlak mostani helyét 1/4 telek földdel együtt. 1801-ben templom építéséért folyamodtak: "Alább írottak alázatosan jelentjük a T. N. Vármegyének: Isten jóvoltábul a 9-ik esztendőt számláljuk, miulta béjött közénk vallásunk gyakorlása s Istentiszteletünket mind ez ideig egy rozzant hajlékban tartjuk, mely ezelőtt istálló. Hogy ennél már valahára nagyobb és tisztább oratóriumot készíthessünk, benyújtottuk ez iránt instantiánkat a közelebb múlt ősszel Botyáni Teodor kegyelmes Földes Urunkhoz." (Ehmei lt. XXVIII, XXIX. 2.) A templom 1802-ben épült meg. 1805-ben már önálló anyagyülekezetté alakult Hánta, melynek licentiátusa ez évben Torkos Ádám. Az 1900. évben kezdett a gyülekezet új templom-építési alapot gyűjteni, mely pénz azonban a háború miatt nagyon elértéktelenedett. Új, szép iskola 1913-ban épült. Ma KisbérÁszár-Hánta evangélikus társközséget alkotnak. Lelki gondozásukat a bakonyszombathelyi lelkész látja el. 212