Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

A TELEPÜLÉSEK LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - KISBÉR

KISBÉR Kisbér 1970-től nagyközség. 1972-ben Kisbér és Hánta, majd 1977-től Kisbér, Hánta, Ete, Ászár közös tanácsú községek. Ete 1992-től ismét önállóvá vált. Kisbért 1986. január l-jén avatták várossá. Lakossága 1990-ben 7532 fő volt, területe 3662 ha. NÉPRAJZ Földrajzi nevei a múltat idézik: Ivánka, régen Iwanka theleke (1525) Török Bálint-ere, Feketevíz, Kő-haraszt-alatt (1668) Sós-tó (1671) Kert-alja, Pörös-föld, Kis-hegy (1759) Öreg-hegy, Páskom, Káposztáskertek, Kender-föld (1768). A Talpasberek egy kuruc-labanc ütközet emlékét őrzi. Közigazgatási bíráskodásra utal: Vesztőhely. Lótenyésztés emlékét őrzi: Ló-kert (itt tartották a lóversenyeket), Dögtemető. Kolera-bódé (helyén a múlt század végéig kolera elkülönítő volt). Ezeréves (az ezeréves millennium emlékére fenyőcsemetékből formálták ki az 1000-es számot). KATOLIKUS, REFORMÁTUS EGYHÁZ, ZSIDÓ HITKÖZSÉG A török hódoltság után alakult meg a katolikus egyház, erről az 1714-ben végzett canonica visitatio tanúskodik. Ekkor még temploma nem volt, az istentiszteleteket egy jobbágyházban tartották. A lakók református, másik fele katolikus volt. Az anyakönyveket 1722-től, vezetik. Első templomát 1740 körül építették, ez még fából sövényből készült. 1768-ban már kőből épült temploma van, mai temploma 1783-ban épült. Ugyanekkor bővítették és alakították át a volt vendégfogadó épületét plébániaházzá. Lakói a török háborúk alatt reformátusok voltak. Marosi István kisbéri prédikátort is megidézték 1674-ben a pozsonyi vésztörtvényszék elé. A reformátusok 1792-ben alakítottak Ászárral társegyházat, de templomot csak 1941-ben építettek. A templom az erdélyi templomok stílusában, Szeghalmi Bálint tervei alapján létrejött. Önálló anyaegyházát 1951-ben alakították. Anyakönyveit 1951-ig Ászáron, azóta Kisbéren vezetik. Kisbéren, a piaccal bíró településen a 18. század végén telepedtek meg a zsidók. 1840 körül még csak néhány család élt itt. 1848 után nőtt meg a betelepülők száma. 1851-ben alapították meg a hitközséget, temetőt alakítottak ki, létrejött a Chevra Kadisa. 1875-ben zsinagógát építettek. A 20. században anyakönyvi kerületéhez Ászár, Ete és Vérteskethely tartozott. 1938-ban a kisbéri izraelita hitközség lélekszáma 198 fő volt. 1944-ben az itteni gettóban gyűjtötték össze a környék zsidóságát is, s 1944 júniusában Németországba deportálták őket. 1945-ben a hitközség már nem alakult újjá. A zsinagógát 1945 után lebontották. MŰEMLÉKEK Az 1760-65 körül emelt barokk majd 1840 táján klasszicista stílusban átépített Batthyány kastély, védett kertjével. Műemlék jellegű az 1783-ban emelt barokk katolikus templom, melyet 1828-ban klasszicista stílusban átépítve toronnyal bővítettek. Figyelemre méltóak az 1820 körül készült klasszicista fő- és mellékoltárai, 18 századvégi copf stílusú szószéke, mellékoltárképe - Krisztus a kereszten - a bécsi Johann Carl Auerbach műve 1778-ból. Freskóit 1938-ban Döbrentey Gábor készítette. A templom közelében áll a barokk jegyében, a 18. század végén átépített római katolikus plébániaház. 205