Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

A TELEPÜLÉSEK LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - KLASTROMPUSZTA

KESZTÖLC Az épületegyüttes valószínűleg 1526-ban semmisült meg akkor amikor a többi pilisi monostort is felégette a török. A lassan pusztuló romok 1570 táján még megláthatóak voltak. Ez idő tájt Szent Kereszt puszta néven említették. A földdel egyenlővé vált területen az 1686 után visszatérő pálosok nem ismerték fel a Szent Kereszt monostort, és azt a Pilis keleti lábánál fekvő egykori cisztercita apátság romjaival azonosították. így került végül az egykori cisztercita kolostor a pálos rend birtokába. Szent Kereszt nem épült újjá. Romjai a Klastrompusztai völgyben találhatók. Tehát tévesnek mondható az az 1960-as években elterjedt feltételezés, amely Gertrudis meggyilkolását Klastrompusztához kapcsolja. Ennek színhelye a Pilis keleti lábánál fekvő egykori cisztercita apátság volt. MŰEMLÉKEK Műemléke a kolostorrom. Magát a kolostort a 13. századból származó gótikus épület felhasználásával építették a 14-16. században. A klastrom templomát 1961-ben tárták fel. TERMÉSZETI ÉRTÉKEK A Pilis nyugati oldalán, a Csévi-szirtek között pillanthatjuk meg a közigazgatásilag Pilisszentlélekhez tartozó Legény-barlang bejárati csarnokát, 420 m tengerszint feletti magasságban, Klastrompuszta fölött. A dachsteini mészkőben kialakult barlang többféle karsztosító tényezőnek köszönheti jelenlegi alakját. Tektonikusán preformált, eredetileg hévízes barlang, amelyet később hidegvizes karszthatások is alakítottak. BIBLIOGRÁFIA BALLA András: Kesztölci és leányvári sírkövek. (Fotó) = Új Forrás, 1979. 3. sz. 80.1. A BÁNK bán tragádia igaz története. (Anyagközlés.) Bev.: Jakab József. Kiad. a Dorogi József Attila Műv. Ház. Dorog, 1960. Komáromi Ny. 35.1. GYÜSZI László: Ipari-mezőgazdasági termelőszövetkezetek a dorogi járásban. = Új Forrás, 1983. 1. sz. 29-54.1. HORVÁTH István: A klastrompusztai rom eredete. (Adatok a pálos rend történetéhez.) In: Esztergom Évlapjai, 1981. 59-76. 1. KÁLMÁNFI Béla: A hajdani parasztsors és a régi bányászélet emlékei Esztergom környéke nemzetiségi népköltészetében. = Új Forrás, 1969. 3. sz. 63-73.1. KÁLMÁNFI Béla: Népköltészeti emlékek és népdalok Esztergomban és környékén. = Új Forrás, 1973. 3. sz. 73-83. 1. MÉRI István: A klastrompusztai legendák nyomában. - Megszólalnak az évszázados romok. Kiad. a Dorogi József Attila Műv. Ház. (Dorog, 196?) (Soksz.) 27.1., 1 térk. ORTUTAY András: Lakosságcsere Kesztölcön. = Limes 1992. 1. sz. 20-27.1. PETRIK József: Munkásmozgalmak története. Kesztölc község története 1870-1964-ig. Kesztölc, 1964. Gépirat fényképmelléklettel. PETRIK József: Egy kis helység falumúzeumának története. In: Komárom Megyei Honismereti Füzet, 1986. Tatabánya, 1987. 58-61. 1. 199