Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

A TELEPÜLÉSEK LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - KERÉKTELEKI

KECSKÉD, KERÉKTELEKI 33. Kecskéd pecsétje. 18-19. század KERÉKTELEKI Az Árpád-kori település neve egyes források szerint a telek közszóból származik. Az utótagként szereplő "telek" köznév valószínűleg "elpusztult, üresen álló falu" jelentéssel bír. Az előtag pedig azzal hozható kapcsolatba, hogy 1453-ban a Teleki család itteni birtokát Kerekes Pál tatai várkapitány kapta királyi adományul. A helyi hagyomány Mária Teréziának tulajdonítja a névadást. Az erre járó uralkodónő kocsijának kereke eltörött, és a helybeliek adtak helyette újat. A császárnő hálából telkeket adományozott nekik, és Kerékteleknek nevezte el a falut. Okleveles említése 1237: Keregj, 1452: Theledy, 1453: Theleky. Valószínűleg a település lassan elnéptelenedett. 1488-ban már mindössze egyetlen adózó nemes lakja. A 16-17. században a rovásösszeírásban nem szerepelt. Ezt követően a levéltári források 1739-ben említik ismét. A kuruc időket követően települt meg itt nemes Takó István, mint első lakos s egyben birtokos. Benépesülése az 1720-as évek táján indult. Lakói uradalmi házakban kaptak helyet, napszámból, részaratásból, szőlőművelésből, cséplésből éltek mint zsellérek. Az 1784-1787-es népszámlálás gróf Batthyány Tivadar, Bíró Farkas és mások birtokának mondja. Ekkor 66 házban 145 család élt, népessége 640 fő volt. 28 nemest, 1 tisztviselőt és 97 zsellért írtak össze a nemesi faluban. Az 1785-ös adatok szerint lakosságának egyharmada zsidó volt. A lakosság e csoportja pálinkafőzéssel foglalkozott. Ezt támasztja alá Vályi András, aki szerint "zsidó lakói rozs pályinka moslékon számos ökröket hizlalnak". (Vályi: III. 474.) A 18. században nemesi közbirtokosság alakult. A kevés erdővel, legelővel, de jó földdel rendelkező hely puszta jellege az összeírásokban még akkor is megmaradt, amikor már több mint 100 család lakta. Pesty Frigyes szerint a mai község Teleki- nevű, Börcsháza- nevű, Szolgagyőr- nevű, Nyeszkenye- nevű és Tarcs- nevű puszták egyesülése nyomán jött létre. Kerékteleki 1945 előtt uradalmi község volt, 1910-ben mindössze 13-an rendelkeztek 100 kat. holdnál kisebb birtokkal. 1925-ben 5119 kat. holdnyi határából 4305 nagybirtokként funkcionált. 1935-ben ebből 2236 kat. hold az Állami Ménesbirtok tulajdona volt. 194