Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

A TELEPÜLÉSEK LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - ESZTERGOM

ESZTERGOM Vitéz János összegyűjtött Leveleskönyve, amelyet a kancellária tisztviselői számára példatárnak szánt, elsőrangú történelmi forrás a Hunyadiak korának megismeréséhez. Műve: Zrednai Vitéz János politikai beszéde és Aenaeas Silvius Piccolomini Vitéz Jánoshoz intézett levelei. Bp. 1878. Irodalom: Fraknói Vilmos: Vitéz János esztergomi érsek élete. Bp. 1879. 247.1. Horváth István-Vukov Konstantin: Vitéz János esztergomi palotája. Tata, 1986. Komárom Megyei Múzeumok Igazgatósága 90.1. Illusztr. Komárom Megyei Múzeumi Szervezet Tudományos Füzetek 2-3. Kardos Tibor: A magyarországi humanizmus kora. Bp. 1955. Akad. K. 463.1. Pál Lenke: Vitéz János (1408-1472). Bibliográfia. 1988. Esztergom, 46.1. Esztergomi Tanítóképző Főiskola Kiskönyvtár 10. Prokopp Gyula: Vitéz János Esztergomban. = Vigilia, 1965. 9. sz. Vitéz János emlékkönyv. Esztergom Évlapjai (Szerk.: Bárdos István) Esztergom, 1990. 181.1. Vitéz János levelei és politikai beszédei. (Vál. bev.: Boronkay Iván) Bp. 1987. Szépirod. K. 481.1., illusztr. Vitéz János műveltségeszménye. Szerk: Pál Lenke. 1989. 97.1. In: Esztergom, Esztergomi Tanítóképző Főiskola Tanulmányok 26. TERMÉSZETI ÉRTÉKEK A Sátorkőpusztai-barlang a Nagy-Strázsa-hegy keleti oldalán nyílik, 255 m tsz. feletti magasságban. 1946-ban kezdték meg feltárását. Tipikus hévforrás-barlang. Felfelé haladó labirintusos "gyöngyfűzér"sorának legjellegzetesebb képződményei az ún. gömbüstök. Nagyterme mintegy 42 m hosszú, 10-12 m széles és 5-6 m magas. Falait halványsárgától mélyvörösig a legkülönbözőbb színű és alakzatú kristályok borítják. A 60-as években barlangrablók nagy kárt tettek benne. A Strázsa-barlang a Strázsa-hegy déli oldalán nyílik. 290 m tsz. feletti magasságban. Kapcsolatban áll a Sátorkőpusztai barlanggal. Ugyancsak hévizes eredetű. Bevezető csarnokának mennyezete már több helyen beszakadt. A város egyik ékessége a Kis-Duna-part százados platánsora. Pilismarót és Esztergom között húzódik a Búbánat-völgy, a Kerek-tóval. A valójában három, egymással kapcsolatban álló tavacska közül a legfelső, amelyik a forrásokat befogadja, néhány jégkorszaki élőlénye miatt védett. BIBLIOGRÁFIA BÁDY István: A bazilika árnyékában. A polgármester visszanéz. Esztergom, 1989. Gran Tours. 173.1. BALICS Lajos: A római katolikus egyház története Magyarországon I—II. Bp. 1885-1890. BALLA András-HORVÁTH István: Esztergom. Fotóalbum. Bp. 1985. B ALLA Andrásné: Esztergom temetőkultúrája. In: Komárom Megyei Honismereti Füzetek. 1987.14-26.1. BALOGH Albin: Esztergom Árpád-kori helyrajzáról. In: Esztergom Évlapjai 1930. 23-35. 1. BALOGH Albin: Történelmi séta Esztergomban. Esztergom, 1936. 55. 1. 170