Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

A TELEPÜLÉSEK LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - ESZTERGOM

ESZTERGOM Művei: Jellemvonások Mátyás király életéből. (Ford.: Barna Nándor.) Pest, 1862. - Galeotto Marzio könyve Mátyás király találó bölcs és tréfás mondásairól és cselekedeteiről. Bp. 1901. Irodalom: Ábel Jenő: Adalékok a humanizmus történetéhez Magyarországon. Bp. 1880. 286. 1. A renaissance Magyarországon. (Kiadja és bevezeti Kardos Tibor.) Bp. 1961. 281-331., 641-650.1. Klaniczay Tibor :Pallas magyar ivadékai. Bp. 1985. 59-67.1. JANUS Pannonius (Csezmicze, 1434. augusztus 29. - Medvevár, 1472. március 27.) Költő. Humanista, a magyar világi líra első jelentős képviselője. Nagybátyja, Vitéz János váradi püspök, majd esztergomi érsek Ferrarába küldte, hogy humanista műveltséget szerezzen és felkészüljön a diplomata pályára. Egyetemi tanulmányait Padovában folytatta. Mátyás hatalomra kerülése után Vitéz János hazahívta. Nagy befolyásra tett szert a király környezetében; pécsi püspök lett. Később egyre inkább elhidegült a királytól, s csatlakozott a Vitéz János által szervezett felkeléshez, ezért menekülnie kellett. Útközben a Zágráb melletti Medveváron halt meg. Annak ellenére, hogy verseit latin nyelven írta, nagy hatással volt a magyar irodalomra. Művei: Janus Pannonius költeményei. (Ford.: Hegedűs István. Bev.: Huszti József.) Bp. 1938. -Janus Pannonius munkái latinul és magyarul.(Szerk.: V. Kovács Sándor.) Tankönyvk. Bp. 1972. Irodalom: Jannus Pannonius (Tanulmányok.). Szerk.: Kardos Tibor, V. Kovács Sándor. Bp. 1975. Akad. K. 600. 1. Juszti József: Janus Pannonius. Pécs, 1931. Féja Géza: Arcképek régi irodalmunkból. Bp. 1986. Szépirodalmi K. 13-19.1. JÓKAI Mór Lásd: Komárom Esztergomi vonatkozása: 1846. június 29-én Petőfivel együtt Esztergomban tanúskodott barátjuk, Várady Antal esküvőjén. Ezt az eseményt A tengerszemű hölgy című regényében örökítette meg. Jókai később is szívesen látogatott Esztergomba fővárosi művészek társaságában. Esztergomhoz is kapcsolható művei: A tengerszemű hölgy. Bp. 1972. Akad. Kiad. - Dekameron I., Százszorszépek 1-17. 1. (Összes művei Nemzeti Kiadás, 1894.) KÁRPÁTI Aurél (Cegléd, 1884. december 5. - Budapest, 1963. február 7.) író, kritikus. Kárpáti Aurél meghatározó diákéveit Esztergomban töltötte. A bencés gimnázium, majd a tanítóképző diákja volt. Iskolái elvégzése után Budapestre került. Kezdetben verseket, novellákat majd kritikákat írt. írásai a Magyar Szemlében, a Hazánkban a Pesti Naplóban és a Nyugatban jelentek meg. Egyik alapítója és szerkesztője volt a Kritika című lapnak. Kritikáit, aktuális eseményekről szóló cikkeit líraiság, szubjektivitás jellemezte. Művei: Az én örökségem. 1909. - Kaláris. 1922. - Éjszakai ballada. 1912. - A bihari remete. 1920. - A kételkedő kritikus. 1928. - Örök Shakespeare. 1948. 162