Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

A TELEPÜLÉSEK LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - ESZTERGOM

ESZTERGOM A tatárjárás alatt az esztergomi káptalan birtokai elpusztultak, s a veszedelem elmúlta után a királyok és érsekek ismét jelentős adományokkal járultak hozzá működéséhez. Egyéb egyházi intézmények is létesültek: kolostorok, monostorok és apátságok. Több esztergomi érsek írta be nevét az ország történelmébe és Esztergom kultúrtörténetébe. Uralkodókat pártfogoltak, kiskirályokat fékeztek meg hadjáratokban, csatákban vettek részt, iskolákat alapítottak. tudományos és művészetpártoló tevékenységet folytattak, jelentős gyűjteményeket hoztak létre, templomokat emeltek, zsinatokat hívtak össze. II. Tamás érsek 1307-ben tartott zsinatán csendült fel először esti harangszó az angyali üdvözletre. Telegdi Csanád érsek Váradon öt oltárt emeltetett, s társaskáptalant is alapított. Esztergomban az egyház javait elhanyagolva, a főtemplomot pedig romos állapotban találta. A javak nagy részét visszaszerezte, s a Szent Adalbert templomot újjáépítette. Telegdi III. Tamás komoly gondot fordított az egyházi fegyelem fenntartására, s az egyház jogainak védelmére, felkarolta a cisztercita rendet, s több egyházi zsinatot hívott össze. Demeter érsek zsinati határozatai a szentírást, az egyházi hagyományokat, szokásokat tárgyalták és erősítették meg. Szabályozták a papok öltözködését, viselkedését. Ekkor született határozat arra, hogy ne vízbemártással, hanem kőkútból történjen a keresztelés; továbbá intézkedtek a bérmálásról, a gyónásról, az utolsókenetről, a házasságról, az oltáriszentség elhelyezéséről s ezek liturgikus rendjéről. 1397-ben Kanizsai János állt az egyház élén. A konstanci zsinaton királyi helytartó, majd a német-római császárság kancellárja lett. 1391-ben megalapította a Szent István vértanúról címzett első prépostságot és a társaskáptalant, felépítette és helyreállította templomát. Nagyboldogasszony tiszteletére 1396-ban kápolnát építtetett, amelyet gazdag alapítvánnyal látott el. Mint a tudomány nagy pártfogója, felújította a székesegyházi iskolát is. 1440-ben Széchy Dénes egri püspök lett az érsek, aki Esztergom fényét építkezéseivel emelte. 1449-ben tartományi zsinatot hívott össze, melynek feladata a főszékesegyház helyreállításának előkészítése volt. A templom és a vár építkezéseihez az érseki vagyon mellett saját családi vagyonát is felajánlotta és felhasználta. Halála előtt 80 ezer aranyforintot hagyott a székesegyház befejezésére. Egyháztörténeti jelentősége, hogy érseksége alatt éledt újjá a bencés rend Magyarországon. 1498-tól Bakócz Tamás az esztergomi érsek. Erős kézzel hamarosan rendbehozta az érsekség gazdaságát, s magas jövedelmekre tett szert. Ő építtette 1506-ban a Boldogságos Szűsz tiszteletére azt a kápolnát, melyet saját temetkezési helyéül szánt. (Bakócz kápolna). A nagynevű érsek ötvösmunkákkal és szőttesekkel gazdagította a templomokat, a misekönyveket is gazdagon diszíttette, különösen a nevéhez fűződő, s ma a Főszékesegyházi Könyvtárban őrzött graduálét. Szalkay László érsek (1524-26) tevékenysége a készülődő újabb török támadás megfékezésére irányult. 1000 gyalogost és 400 lovast ajánlott fel a török elleni hadjáratra. Lajos király oldalán részt vett a mohácsi csatában, ahol elesett. Várday Pál a törökök elől az érsekséget Nagyszombatba telepítette. Munkáját Oláh Miklós, majd Pázmány Péter teljesítette ki, aki Nagyszombaton tudományegyetemet alapított. Pázmány kiemelkedő életművet hagyott hátra. 1761-ben Barkóczy Ferencet nevezték ki esztergomi érsekké. Ebből az alkalomból Mária Terézia az esztergomi várat visszaadta az érsekségnek. A Vízivárosban 1729-ben megnyílt a jezsuiták rendháza, 1726-60 között a ferencesek is felépítették renházukat, a királyi városban templomot emeltek Szent Anna tiszteletére. Miután az érsekség visszakapta a Várhegyet, Barkóczy Ferenc 1761-65 között építeni kezdte a törökök által elpusztított Szent Adalbert templom helyén az új székesegyházat. Mária Terézia befolyásos érseke volt Battyhyány József, ennek ellenére az ő idejében szakították ki az esztergomi egyházmegyéből a szepesi, a besztercebányai és a rozsnyói püspökségeket. 1820. május 20-án beiktatták Rudnay Sándor volt erdélyi püspököt. Rudnay visszahozta Esztergomba az érsekséget és a káptalant. 1822-től folytatta a Barkóczy által megkezdett bazilika építését. 142