Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

A TELEPÜLÉSEK LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - ESZTERGOM

ESZTERGOM Az 1784-87-es népszámlálás adatai tulajdonos ház család népesség pap nemes tisztviselő polgár paraszt utóbbi kettő örököse zsellér egyéb Szabad királyi város esztergomi érsek 772 1294 5492 34 46 14 444 — 258 641 209 Víziváros esztergomi érsek 87 127 568 24 6 3 51 5 18 56 25 Szent György Mezeje esztergomi érsek 280 386 1489 _ 11 28 72 63 238 41 Szent Tamás esztergomi káptalan 315 398 1455 1 6 i 76 32 44 231 57 Együtt: 1454 2205 9004 59 69 18 599 109 383 1166 332 Jelentős eseménye volt a város életének, hogy 1790. február 20-án a Szent Koronát Esztergomban, pontosabban Szenttamáson a mai Vízügyi Múzeum épületében őrizték egy éjszakán át. Ezt az eseményt itt emléktábla örökíti meg. Rudnay Sándor prímás 1820-ban visszatelepítette az érsekséget és a főkáptalant Esztergomba. 1822-ben nagy erőkkel elkezdték a főszékesegyház építését. A tereprendezés következtében megsemmisült a Várhegy legtöbb középkori építészeti maradványa. Ebben az időszakban a városban koncentrálódott Esztergom vármegye iparának jelentős része. Az iparűző lakosság a város össznépességének mintegy 40 %-át tette ki. A megye első téglagyára is itt működött. 1812-ben létesítette Eggenhoffer Tamás. 1838. március 13-án Esztergomot történetének legnagyobb természeti katasztrófája érte. Az 1809. évi, nagy károkat okozó árvizet messze meghaladó jeges ár zúdult a városra. A következő súlyos árvízről, az 1876-osról már fényképek is készültek. Az 1848-as forradalom hírére március 18-án reagált a város. Támogatta a tizenkét pontot, Kossuth Lajos politikáját. Javasolták Esztergom és a három mezőváros egyesítését. Az elsők közt alakult meg a nemzetőrség Esztergomban, mely 1848 augusztusában részt is vett a komáromi vár biztosításában. Ugyanebben az évben szűnt meg Esztergom szabad királyi város valamint a két mezőváros földesurának pallósjoga. 1849. január 15-én császári csapatok szállták meg Esztergomot, de a Palkovics Károly vezette ellenzéki vármegyei vezetők kitartottak Kossuth mellett. 1849 áprilisának végén Palkovics Kossuth kormánybiztosaként érkezett meg Esztergomba, hogy a honvédtoborzással, készletek gyűjtésével, kórház szervezésével, a Bécsbe menekült egyházi vezetők javainak lefoglalásával támogassa a szabadságharc ügyét. Görgey csapatainak Komáromból történő visszavonulása után Esztergomba is visszatértek a császáriak. 1852-ben Ferenc József első magyarországi körútja során Esztergomot is felkereste. 1856. augusztus 31-én pedig jelen volt a főszékesegyház felszentelésén, ahol az ez alkalomra komponált Esztergomi Misét maga a szerző, Liszt Ferenc vezényelte. 1860-ban, az októberi diploma után Esztergom szabad királyi város visszaállította törvényes - 1848-as - vezetését. 1861-ben mág a katonai erőszakkal szemben is kitartottak mindaddig, míg a városi közgyűlést szét nem kergették. Az 1860-as évektől megélénkült a város élete. Egyesületek alakultak, megjelent az Esztergomi Újság. 138