Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

A TELEPÜLÉSEK LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - DOROG

DOROG Az eredetileg római katolikus vallású településre a századfordulót követően, a bányaművelés fellendülése után kezdődött meg a reformátusok beköltözése. Korábban Esztergom szórványa volt, 1938-ban önállósult. Ekkortól vannak meg anyakönyvei, irat-, illetve levéltára. Temploma közvetlenül a II. világháború előtt épült. Az erdélyi templomokra emlékeztet. Dorog egyben a környező települések református lakosságának a központja is. MŰEMLÉKEK Egyetlen műemléke - a 4. századi későrómai lakóház maradványa - a Hosszúrétek dűlőben található. Műemlék jellegű a 18. századi berendezésű barokk római katolikus templom. Figyelmet érdemel a Május 1. u. 32. alatt népi pince-présház, valamint az elhagyott az aknák és a szénosztályzó. KÉPZŐMŰVÉSZEK ÁRVÁI Ferenc szobrászművész 1933-ban született Kalocsán. 1946-tól Dorogon végezte iskolai tanulmányait, majd itt volt fizikai munkás. A város bányászemlékművének alkotója. [Györké Zoltán]: Dorogi származású művészek tárlata Esztergomban =Dolgozók Lapja 1977. dec. 9. 4.1. [Jenkey János]: Gondolatok egy oroszlányi kiállításról =Dolgozók Lapja 1971. febr. 211.4.1. Csolnoki [Nagy Lajos]: Dorogi művészet - Dorogon = Dolgozók Lapja 1981. okt. 3. 4. 1. Magyar szobrászati kiállítás (Katalógus.) Budapest, 1978. Műcsarnok. FARKAS Éva üvegtervező iparművész 1948-ban született Bajánsenyén, iskolai tanulmányait Dorogon és Esztergomban végezte. Dorogi képzőművészek kiállítása. 1981, József Attila Művelődési Központ. (Katalógus). FURLÁN Ferenc grafikusművész 1935-ben született Dorogon, szülőhelyén él és alkot. Fecske András: Bevezető Furlán Ferenc kiállításának katalógusába (Nyergesujfalu, 1978, Nagyközségi Könyvtár). Sárándi József: "Bár ne igazolódna, minden, amit én félelemként már átéltem." (Beszélgetés F. F. grafikusművésszel.): Művészeti Műhely. Tb. 1992. 31-33. 1. Várhelyi Vanda, M.: Furlán Ferenc. = Új Forrás, 1975. 2. sz. 119-120.1. KUCS Béla szobrászművész 1925-ben született Ózdon, az ötvenes években Dorogon élt és alkotott. 1984-ben hunyt el. Hegedűs Rajmund: Jegyzetek egy kiállításról. = Komárom Megyei Dolgozók Lapja. 1963. 7. sz. 8.1. KÖZTÉRI ALKOTÁSOK Árvái Ferenc: Bányászemlékmű (1981.) - Furlán Ferenc: Üvegablak (1981.) (József Attila Művelődési Központ.) - Boldogfalvi Farkas Sándor: Őzek (1953.) - Zsákodi Csiszér János: Első világháborús hősi emlékmű (1928.) 115