Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

A TELEPÜLÉSEK LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - CSATKA

CSATKA 1977. április 1-től Ácsteszér és Aka közös tanácsú községekhez csatolták Súrral együtt. 1984-től 1988-ig Kisbér vonzáskörzetéhez tartozott. Lakossága 1990-ben 369 fő volt, területe 1777 hektár. NÉPRAJZ Földrajzi nevei őrzik a régi vallási hagyományokat: Pogányemberek, Szentkút, Baráti-dűlő. A községtől negyedórányi távolságra a Szentkút nevű határrészen forrás és kápolna van, utóbbi alapkövét 1863-ban tették le és védőszentje Boldog Szűz Mária, Magyarország patrónája. A kegyhelyet erdő veszi körül. A néphit szerint Szent István idején keresztelő hely volt. A kút vizének gyógyító erőt tulajdonítottak, számos legenda fűződik hozzá. A 19. század elejétől búcsújáróhely. A forrást és a templomot távolabbi vidékekről a hívek ezrei látogatták szeptember 8-án, Kisasszony-napkor. A búcsúsok feszülettel, templomi zászlókkal, előénekes irányításával a környező (Bakonysárkány, Bársonyos) és a távolabbi (Ászár, Kisbér, Nagyigmánd) falvakból gyalogosan, a cigány nemzetiségűek az ország különböző részeiből kocsikon jöttek el Csatkára. Az a fiatal, aki először ment búcsúba, búcsúkeresztanyát választott magának, akitől emléket - imakönyvet, szentképet - kapott. A búcsúsok az otthon maradt rokonoknak búcsúfiát vásároltak: szentképet, olvasót, mézeskalácsot, botot stb. A csatkai búcsú híres volt leányvásárairól. A szülők gyakran ott választottak a leányuknak vőlegényt, a fiuknak menyasszonyt. A vizet a csákvári és a tatai fazekasok által készített kis korsókban vitték haza. Volt, aki egész "füzérrel" vásárolt. KATOLIKUS, REFORMÁTUS EGYHÁZ 1357-1361 között pálos monostort építtetett itt Kont Miklós nádor, 1374-ben már Szűz Mária kolostort említenek a források. 1390-ben szentelték fel a szerzetesek által épített gótikus templomot. A betelepült katolikusokat 1729-ben a súri plébánia gondozta. A hívek számára 1738-ban fatemplomot emeltek, de ez 1779-re használhatatlanná vált. A falu közepén romokban heverő gótikus templomot 1790 körül helyreállították. A négy-négy oldalkápolna - falain szűk átjáróval - a főhajóba nyílik. így az egyhajós templom valójában háromhajóssá lesz, a kápolnák átjáróinak igénybevételével a főhajó belülről megkerülhetővé válik. 1792-ben önálló egyházközség lett, 1805-től saját iskolával rendelkezett. A Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt templom teljes felújítására 1970-72-ben került sor. Anyakönyveit 1920-tól helyben vezetik. Református lakói 1620-ban építettek templomot, mely 1680 és 1788 között háromszor is elpusztult. Anyakönyveit 1725-1948-ig Rédén, 1951-ig Ászáron, ezt követően Kisbéren vezetik. BIBLIOGRÁFIA CSATKA története. Csatka, 1959. 4.1. - Gépirat. - MK. RUPP Jakab: Magyarország helyrajzi története. H.é.n. 1. köt. 282-285. 1. VÁRO"l KÖNYVTÁR ESZTERGOM 99