Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

A TELEPÜLÉSEK LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - BOKOD

BÁRSONYOS, BOKOD 12. Bársonyos pecsétje. 18-19. század BOKOD A település neve puszta személynévből alakult, magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév (Bucud) töve némelyek szerint az ótörök guq: meghajlít, alágörbít igével hozható kapcsolatba. A település neve 1326-ban Bokodi György királyi jegyző nevében bukkant fel. Okleveles említése 1228: Bucud, 1237: Bukud/Buchud. 1672-ben Bokod. Széchenyi György esztergomi érsek betelepítő levelében - 1689-ben - Bodok néven említik. Bél Mátyás szerint területe sík fekvésű, termőföldje szűkös. Birtokosa 1689-ben az esztergomi érsek. A faluhoz tartozott Szent erzsébet-, Szent györgyvár- és Kerekipuszta. A falu Pesty Frigyes leírása szerint 1689-ben a Csókakői uradalom része volt. Későbbi tulajdonosa Julius Tripsz tábornok, aki Mórról Olaszországba települt, s birtokát a Radovich családra hagyta. Ezt követően a Jeszenák - majd az Esterházy család tulajdonába került. Lakói magyarok és németek voltak. A 18. század közepén Esterházy József a községben élő néhány magyar evangélikus közé Hont és Nyitra megyéből evangélikus szlovákokat telepített. Ezzel egy időben néhány katolikus német család is letelepedett a faluban. Az 1784-87-es népszámlálás szerint gr. Esterházy János tulajdona. 225 házban 333 család ét, népessége 1559 fő. Közülük 1 pap, 6 polgár, 77 paraszt, ez utóbbi kettő 79 örököse és 136 zsellér. 1937-ben három elemi népiskolája volt: 2 tantermes, 2 tanerős az evangélikus, 1 tantermes, 1 tanerős a katolikus és 1 tantermes, 1 tanerős a református iskola. Társadalmi aktivitására utal az 1925-ben bejegyzett Levente Egyesület és az 1930-ban alakult Polgári Lövész Egyesület. Katolikus, evangélikus és református olvasókör is működött a faluban. Népkönyvtárát 1925-ben kapta a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumtól. A II. világháború harci eseményei 1945. március 18-án fejeződtek be a településen. Termelőszövetkezete 1976 óta az Oroszlány Vidéke Tsz része. Lakóinak száma 1990-ben 2240 fő volt, területe 1965 hektár, 1975-1988-ig Oroszlány vonzáskörzetéhez tartozott. NÉPRAJZ Földrajzi nevei: Orzsébet-falu, Szent Erzsébeti erdő, Templomi domb, Szent Jakab - a környező és elpusztult falvak emlékét őrzik. 93