Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

A TELEPÜLÉSEK LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - BÁRSONYOS

BANA, BÁRSONYOS KOVÁCS Erzsébet-CZIGÁNY Gyula: Termelőszövetkezetünk múltja, alapítói. Bana, 1977. 28 1., illusztr. - Gépirat. - L. RÓTH Erika: Házasságkötés, lakodalmi szokások Banán az 1910-1920-as években. In: Komárom-Esztergom megyei néprajzi füzetek 4. (Szerk. Körmendi Géza) Tata, 1990. 85-94. 1. 11. Bana pecsétje. 1737 vagy 1757. BÁRSONYOS Neve magyar eredetű. Egyes vélemények szerint 1052-ben II. Henrik visszavonuló csapatai pihenés közben magyar lovasok zavarták meg. Menekülésük oly gyors volt, hogy a császár otthagyta bársonyos hintószékét. Mások valamely növény nevét vélik a szó jelentése mögött. Ezt megerősíti az, hogy az országban másutt is találkozunk a Bársonyos helynévvel. Pesty Frigyes egy Bársonyos nevű hegyet sejt az elnevezés mögött. Okleveles említése 1221: Barsunus; 1229: Barsun; 1488: Barsonos. 1229-ben Uros pannonhalmi apát kérésére II. András megerősíti az apátságot birtokában. 1488-ban a királynak is voltak jobbágyai itt. A török időkben felégették, 1536 után lakatlanná vált. Két évszázad multán a főapátság mezőőrsi szőlősgazdákat, majd 1733-tól zömében a Nyitra megyei Sasvárról szlovákokat telepített a faluba. Az új Bársonyos nem a régi helyén épült fel, ahol egy 1755-ben készült térkép még jelzi az 1650-ben emelt régi templomot, hanem attól kissé délebbre. Honiokos a talaja, így elsősorban a szőlőtermelésből éltek az idetelepültek. 1776-ban már szőlő borította az Öreghegy és a Kis-Strázsa-hegy lankáit. Ekkoriban keletkeztek hegyközségi szokásaik. A jövedelmező szőlő- és bortermelés viszonylagos gazdagságot hozott, ezért népessége az átlagosnál jobban nőtt. 1773-ban szlovák településként jegyzik, római katolikus lakossággal. 1771-től magyar nyelvű tanítót foglalkoztattak. Az 1784-1787-es népszámlálás a pannonhalmi főapátság birtokán 115 házban 158 családot említett. Népessége ekkor 739 fő volt. 2 nemest, 39 parasztot, utóbbiak 35 örökösét és 102 zsellért írtak össze. A második világháború harcai 1945. március 27-én értek véget a község területén. 1950-ben Veszprém megyéből Komárom megyéhez csatolták. A Bársonyos Gyöngye Termelőszövetkezet 1959-ben alakult. 1987-ben 1364 hektáron gazdálkodott. A település lakóinak száma 1990-ben 824 fő volt, területe 1687 hektár. 91