Képzőművészek Esztergomban a 20. században (Art Limes 2008/2. sz.)

Tartalom - 5. MŰHELYEK, ALKOTÓK

78 MŰHELYEK. ALKOTÓK lenésében kettősséget, a bronzfelület a durván fel­rakott gipsz friss lazaságát megőrizve, a súlyosabb kompozíciós elemeket oldottabbá, a finomabbakat viszont rusztikusabbá, markánsabbá teszi, s így tel­jessé válik a szobor formai harmóniája. Póztalan egyszerűség teremti meg a tartalom za­vartalan érvényesülésének kereteit. A statikus jel­leg méltóságot és határozottságot sugároz. A ló érzékenyen figyelő fejtartása alig érezhető, finom feszültséget ad, mely ott vibrál az állat keményen megvetett kecses lábaiban is, a csatákban edző­dött, fegyelmezettségében is mindig akcióra kész katonaló tipikus jellemzőjeként. Bottyán egyenes derékkal ül lova nyergében. Bal kézzel lazán fog­ja a kantárt, jobbjában vezéri szekercéjét emeli. Fejét keményen felvetve, szigorú tekintetét előre szegezi. A csapatait szemlélő, parancsosztó gene­rális áll saját portája előtt. Az a Bottyán, aki ötven­esztendősen, de ifjú hittel állott a kuruc zászló alá és lett a kuruc háború legkülönb hadvezére. A szobor plasztikai erényeinek érvényesüléséhez szerencsésen járul hozzá kitűnő elhelyezése, és a Bottyán-palota arányaihoz remekül igazodó mére­te. A posztamens alakja követi a szobor enyhén hátrafelé nyíló konstrukcióját, ám a talpazat hajla­tai - melyek feltehetően a homlokzat árkádsorá­nak íveit kívánják idézni - szerintem már az építé­szet „túlzott jelenlétét" eredményezik. Amíg Bottyán szobra esetében kezdettől fogva nyilvánvaló volt, hogy a Széchenyi-térre, egykori háza közelébe kell felállítani, addig Medgyessy Ferenc Szent István szobrának helykijelölését hosszas töprengés és vita előzte meg. I. István születésének színhelye az esztergomi vár. Ez igen alapos indok lehetett volna arra, hogy a szobrot a Várhegyen állítsák fel. Ám a Bazilika kör­nyékén álló számos szobor, a Balassi-emlékmű, továbbá az a körülmény, hogy a közeljövőben felállításra kerülő millenniumi emlékmű is itt nyer elhelyezést, jogosan váltotta ki azt az ellenvéle­ményt, miszerint: „Nem lehet Esztergom minden szobrát a Várhegyre vinni." Ugyanakkor viszont az is nyilvánvaló volt, hogy a vártól túl messzire sem vihető az emlékmű, hisz az nem csak mint szülő­hely, de mint a későbbi államszervezői tevékeny­ség színhelye is István személyéhez kötődik. így esett a választás a Víziváros főterére. A további problémát a szobornak e térbe való beillesztése jelentette, és ez a kérdés még ma is heves viták tárgya. A megbízott építész ugyanis szakított a barokk tér centrális szerkezetével, és megszüntetve a középen elhelyezett, de nem mű­ködő szökőkutat, a tér egy részét a vízivárosi templomhoz kapcsolta. Ezáltal megszűnt a há­romszög alakú tér körüljárhatósága és szimmetriá­ja. A posztamens anyagául választott kő színe és minősége nem túl szerencsés. A szobor beállítási iránya viszont a lehető legjobb, mert buzogányá­val a vár felé mutató király széles mozdulata így jelképi tartalmat nyer. A műről egyértelműen leolvasható, hogy alkotója tudatosan szakítani kívánt a közvéleményben élő hagyományos István-képpel. Ehhez nyilván az a körülmény is hozzájárult, hogy a Medgyessy nem szerette túlságosan István királyt, mert a magyar­ság ősi pogány kultúrájának erőszakos szétzúzó­ját látta benne. Ezért állít elénk a jóságos bölcs és szent király helyett egy ellentmondást nem tűrő, erőskezű uralkodót. Mindezt azonban úgy valósí­totta meg, hogy semmi nem veszélyezteti a szo­bor ünnepélyességét és monumentalitását. A ki­rály egyenes derékkal ül lova nyergében. Lába „beletapos" a kengyelekbe. Ruházata lényegében csak jelzésszerű mintázást nyert, így nem takarja a zömök, izmos testet. A vállakról leomló hosszú és könnyű palást oldalra hulló redői átmenetet biztosítanak a ló és lovas hátának egymást merő­legesen metsző iránya között. Tökéletes egybefor­rottság biztonság jellemzi ló és lovas együttesét. E művében Medgyessy Ferenc nem csupán az ál­lamalapító nagy király méltó emlékművét alkotta meg, hanem a modern magyar szobrászat talán legszebb lovas szobrát is. (Dolgozók Lapja, 1979. február 4.) legyzet: Martsa István szobrát a Széchenyi tér átépítése miatt 2005-ben elbontották, míg Medgyessy Ferenc szobrát ma már a Várhegyen, a Bazilika mellett találjuk meg.

Next

/
Thumbnails
Contents