Képzőművészek Esztergomban a 20. században (Art Limes 2008/2. sz.)

Tartalom - 5. MŰHELYEK, ALKOTÓK

VOLT EGYSZER EGY ZODIAKUS KLUB (ESZTERGOM, 1968-1982) Az esztergomi „Sigillum" művészcsoport a város fiatal képző- és iparművészeinek szakmai szervezeteként jött létre 1968-ban. A csoport 1970 decemberében szerződést kötött a Komárom megyei Tanács Tervező Irodájával - Homor Kálmán igazgató kezdeményezésére - egy közös klub működtetésére. A klubot az iroda (Esztergom, Jókai u. 8. sz.) legnagyobb termében, a földszinten alakították ki és a Zodiákus nevet kapta. Az elnevezés a humanista tudományokat és művészeket pártoló Vitéz lános érseknek az esztergomi várban létesített stúdiójára, pontosabban a stúdió egykori boltozatának freskó-ábrázolására utalt, de jelezni kívánta a klub világra való nyitottságát is. A klub működési rendje időszakos kiállítások megrendezését is lehetővé tette. A kiállítás-szervezés lelke és motorja az 1994-ben elhunyt Mucsi András művészettörténész volt, aki a „Sigillum" csoport „pártoló tagjaként" a fiatal művészekkel amúgy is szoros kapcsolatban állt. Elsősorban az ő lelkes és hozzáértő munkájának köszönhető, hogy a klub működése alatt több mint harminc tárlat valósult meg, jelentős mértékben gazdagítva a város kulturális életét A kiállítási program 1971-ben fotomontázsaim bemutatásával indult, amit Szentessy László és Prunkl lános tárlata követett. Márciusban került sor Lossonczy Tamás kiállítására, közvetlenül a mester „visszatérítését" jelentő budapesti bemutatkozása után, A neves művész Martsa Alajos régi barátjaként fogadta el meghívásunkat és a megnyitón személyesen is megjelent. Júliusban Angela Borgers belga festőművésznő tárlatát fogadtuk a klubban, augusztusban pedig Dévényi Iván Czóbelgyűjteményének kiállítására került sor. Esztergomban ez volt az első önálló Czóbel-kiállítás, tisztelgésként az akkor 88 esztendős mester előtt. Szeptemberben Süttő Ferenc kerámia-kiállítása nyílt meg, decemberben pedig Borsos Miklós Babits jártás könyve című művéhez készített 43 illusztrációját állítottuk ki. A neves szobrász kézírással két példányban lemásolta a művet, az egyik példányhoz vonalas tollrajzokkal, a másikhoz foltszerű ecsetrajzokkal készített illusztrációkat. A tárlaton ezeken a lapokon kívül szerepelt még a mester esztergomi Babits-domborművének l:l-es kartonja, valamint a dombormű legszebb részét jelentő Jónás-fej önálló bronz példánya. A megnyitón jelenlévő Borsos Miklós a terem egyik szabad pillérére tussal és ecsettel egy kompozíciót is improvizált. Az 1972-es év kiállítási programjában Barcsai Tibor, Papp Albert és Vincze László tárlatán kívül Móser Zoltán fotókiállítása, valamint Bozsó lános festő és Pálfy Gusztáv szobrász közös bemutatkozása is szerepelt. Szeptemberben nyílt meg Szántó Piroska kiállítása, melyen a szombathelyi zeneiskola számára készített Cantata profana-gobelin színes kartonja is szerepelt. Az év kiemelkedő művészeti eseménye volt Miháltz Pál festőművész tárlata. A mester először 1970-ben töltött rövidebb időt Esztergomban, majd 1971-ben egy egész hónapig itt tartózkodott. Ennek köszönhető, hogy tárlatán hét esztergomi témájú festmény is szerepelt. 1973-ban az első kiállítást Magyarász Imre emlékének szenteltük. Az előző évben elhunyt művész 1905-ben Esztergomban született és művészeti tanulmányai végeztével egy ideig itt volt rajztanár. Életművének mintegy 400 darabját - olaj- és lakkfestményeket, kollázsokat és grafikákat - végrendeletében a Keresztény Múzeumra hagyta. Ez az emlékkiállítás volt az első - és tudomásom szerint mindmáig egyetlen - önálló esztergomi kiállítása. Májusban Lengyel Lajos szociofotóiból és fotografikáiból rendeztünk kiállítást, majd Martsa István szobrászművész tárlatára került sor Féja Géza emlékezetes megnyitójával. Mivel pedig ez az esztendő Esztergom millenniumi éve volt, a helyi művészek ünnepi kiállítással tisztelegtek az ezeréves város előtt. Szeptemberben Budapest II. kerületének művészei (Bor Pál, Farkas György, Frank Frigyes, Halai István, Mészáros Mihály) szerepeltek a klubban,