Képzőművészek Esztergomban a 20. században (Art Limes 2008/2. sz.)

Tartalom - 3. KISLEXIKON

50 , KISLEXIKON VERTEL IÓZSEF (1922-1993) grafikus, bélyegtervező A számos nemzetközi és hazai díjjal kitüntetett bélyegtervező grafikus nyarait szülőfalujában, Dömösön töltötte, és a földrajzi közelség okán is szoros kapcsolatokat ápolt az esztergomi művészekkel. Szinte minden közös tárlatukon részt vett és alapító tagja volt az Esztergomi Művészek Céhének. Számos esztergomi vonatkozású bélyeget és alkalmi grafikát tervezett. Önálló tárlata volt 1981-ben a Tanítóképző Főiskolán és 1993-ban a Balassa Bálint Múzeumban. Felhasznált irodalom: Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. 3. kötet. Szerk.: Fitz Péter. Bp, 2001. Enciklopédia,- Cs. Nagy Lajos: A bélyeg lírikusa. Dolgozók Lapja, 1979. V. 3,- Losonci Miklós: A 60 éves Vertei lózsef. Új Forrás, 1982/6,- Virág lenő: Kíváncsi legyen az ember., Beszélgetés Vertei lózseffel. Művészeti Műhely, 1989/1, Vertei lózsef (emlétíkiállítása. Esztergom, 1993. Balassa Bálint Múzeum. (Katalógus.); Vertei lózsef, a bélyegtervező Bev.: Wehner Tibor.). Bp, 2002. VITÁL ISTVÁN (1897-1968) festő Köbölkúton született, de már 1902-ben Esztergomba települt a család. Kisgyermek korában diftériát kapott. Állapota már kritikussá vált, amikor a kezelőorvos kísérleti szérummal megmentette az életét, de egyik fülére teljesen megsüketült. A főreál gimnáziumi érettségi után az I. világháború idején Nyitrán teljesített katonai szolgálatot. Művészeti tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskolán Csók István és Vaszary jános növendékeként végezte. Vaszary nagyon kedvelte a „süket Vitáit", aki diplomamunkáját - egy igen attraktív kálvária-kompozíciót - az ő osztályán készítette. A diploma megszerzése után hazajött Esztergomba és édesapja támogatásával szabadfoglalkozású művészként tevékenykedett. 1927-ben megrendelésre elkészítette az esztergomi ipartestület volt elnökének arcképét, majd megfestette Sroy kanonok portréját. Ez idő tájt néhány kiállításkritikája is megjelent a helyi sajtóban. 1925-ben szerepelt a Faluszövetség kiállításán, 1926-ban a Balassa Bálint Művészeti és Irodalmi Társaság tárlatán és 1928-ban az Esztergomban megrendezett egyházművészeti kiállításon. 1937-ben megbízást kapott a Péliföld-szentkereszti templom mennyezetfreskóinak elkészítésére. 1955ben szerepelt az esztergomi művészek tárlatán. 1948-ban a Városi Tanács felkérésére megfestette Széchenyi István arcképét. Édesapja halála után szociális otthonba került, de ott is folytatta művészi munkáját. Portrék, tájképek, csendéletek alkotják munkái többségét. Önálló tárlatáról, emlékkiállításáról nem tudunk. Számos műve magángyűjteményekben lappang. Felhasznált irodalom: Esztergom és Vidéke, 1920. II. 27, 1923. XII. 13, 1924. XII. 25, 1925. X. 27, 1926. XII. 16, 1928. II. 2, 1937. V. 23, 2004. IV. 24. Női portré (Dr. Kenderka Ferencnél, 1946 Esztergom, 1980 grafikus. (SzerK: Vertei Beatrix. XXmOrSANTlTI#BEur(ÓG\XSL VtóDOlGTOUS