Képzőművészek Esztergomban a 20. században (Art Limes 2008/2. sz.)

Tartalom - 3. KISLEXIKON

46 , KISLEXIKON STRÓBL ALAJOS (1856-1926) szobrász A magyar művészettörténet kiemelkedő alakja. Művészeti tanulmányait a bécsi Képzőművészeti Akadémián végezte. 1900-ban a párizsi világkiállításon nagydíjat kapott. Közel 300 portréja között ott találjuk Simor |ános hercegprímásról készített nagyszerű, életnagyságú bronz mellszobrát, mely a Keresztény Múzeumban látható. Felhasznált irodalom: Művészeti Lexikon. Bp, 1965. Akadémiai, Stróbl Mihály: A gránitoroszlán - Stróbl Alajos. Bp, 2002. Holnap Kiadó. Simor lános, 1894 SZABÓ CZIMBALMOS KÁLMÁN (1914-2004) festő Esztergomban született. Diákéveiben Hellebrand Béla és Bajor Ágost voltak elindítói a művészi pályán, a Magyar Képzőművészeti Főiskolán Sándor Béla, Haranghy Jenő és Domanovszky Endre voltak a mesterei. 1935-36-ban tanulmányutakat tett Bécsben, Münchenben és Nürnbergben. A II. világháború végén tüzérfőhadnagyként francia hadifogságba került. A háború után Németországba ment és Obersdorfban telepedett le. 1949-ben New Yorkba költözött, ahol magániskolát alapított. Munkásságát számos díjjal és kitüntetéssel ismerték el. 1985-ben feleségével - a szintén esztergomi származású Paál Magdolnával - közös kiállítása volt a Balassa Bálint Múzeumban, melynek anyagát (38 db. festményt) a múzeumnak ajándékozták 1995-ben hazaköltözött Esztergomba, betegsége azonban már megakadályozta további művészi munkáját. 2000-ben a Balassa Bálint Múzeum újabb közös kiállítást rendezett műveikből. Szabó Czimbalmos Kálmán egyházművészeti munkássága is jelentős. Közel 20 egyházi témájú festményt, freskót és pannót készített. Felhasznált irodalom: Wehner Tibor: Képzőművészeti kónika. Új Forrás, 1985/6.; Horváth István: Szabó Czimbalmos Kálmán. Esztergom és Vidéke, 2004/20-21. Séta az erdőben, 1972 SZABÓ ISTVÁN (1927-2001) festő 1960-ban szerzett diplomát a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, ahol Kmetty lános és Pór Bertalan volt a mestere. 1975-ben költözött Esztergomba, de már 1963-ban bemutatkozott a város Művelődési Központja galériájában megrendezett egyéni tárlatával. Második esztergomi kiállítására 1984-ben került sor a Vármúzeum Rondellájában. 1986-ban szerepelt az esztergomi művészek kiállításán. Egy mozaikja a siófoki Lidó Szállót díszíti. Festészete két stíluskörben mozgott. Az egyik a látványelemekre épülő tájés városképek, valamint portrék csoportja, a másik a konstruktív szemléletű, absztrakt képalkotás geometrikus alakzataira épített világa. Felhasznált irodalom: Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. 3. kötet. Szerk: Fitz Péter. Bp, 2001. Enciklopédia.; Losonci Miklós: Két esztergomi festő. Új Forrás, 1985/2, Kaposi Endre: Negyedszázad Esztergomban. Esztergom és Vidéke, 2004. Vili. 22. Ülő nő, 1970-es évek