Képzőművészek Esztergomban a 20. században (Art Limes 2008/2. sz.)

Tartalom - 3. KISLEXIKON

«4 ' KISLEXIKON I PROHÁSZKA JÓZSEF (1886-1964) festő Művészeti tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskolán Balló Ede növendékeként kezdte, majd Nagybányán, Thorma jános irányításával folytatta. Az első világháború katonai szolgálata után Révész Imre tanítványa, majd tanársegédje volt a Kecskeméti Művésztelepen. 1937-ben az esztergomi Bencés Gimnázium részére megfestette Serédi lusztinián hercegprímás arcképét. Felhasznált irodalom: Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. 3. kötet. Szerk.: Fitz Péter. Bp., 2001. Enciklopédia, Esztergom és Vidéke, 1937. XII. 12. PROKOP PÉTER (1919-2003) festő, grafikus 1942-ben szentelték a kalocsai főegyházmegye papjává. 1945-48 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait, mesterei Barcsay lenő, Elekfy Jenő, Kmetty János voltak. A római Képzőművészeti Akadémián fejezte be festészeti tanulmányait. Rómában számos egyházi intézmény falait díszítette freskókkal a 60-as, 70-es évek folyamán. Magyarországgal a Rómában eltöltött évtizedek alatt sem szakadt meg a kapcsolata, a rendszerváltozás után pedig Budapest és Róma között osztotta meg életét Prokop Péter korunk legismertebb pap-festőinek egyike. Igen termékeny alkotó volt: életműve több mint 9000 táblaképet számlál. Alkotásainak jórészét Magyarországnak ajándékozta. Az esztergomi Keresztény Múzeumban 1979-ben és 1996ban állított ki, s művei megtalálhatók a múzeum gyűjteményében. Művészetének legjellemzőbb példái mély, vallásos meggyőződéséből született, bibliai tárgyú kompozíciók. Képein újszerűen értelmezett olyan ősi, szakrális-ikonikus képtípusokat, mint a Mária gyermekével vagy a tékozló fiú hazatérése. Figuratípusaira a 60-as évek elejéig AbaNovák művészete hatott meghatározóan. Római alkotóperiódusa kezdetétől számos új hatással gazdagodott művészete. Egyaránt alkotott monumentális műfajokban (feskó, mozaik, üvegablak), festett tábla- és oltárképeket, és készített grafikákat. írással is foglalkozott, számos kötete jelent meg. Felhasznált irodalom: Dolgozók Lapja, 1979. X. 18.; Tóth Sándor: A Gazda bekerítette házát Prokop Péter 70 éves. Új Ember, 1989. I. 22.; Tandi Lajos: Prokop Péter életpályája. Szeged, 1995/5.; Szakolczay Lajos: A szenvedés szerkezete. Prokop Péter új festményeiről. Művészet és Barátai, 1997/3-4.; Prokopp Mária: Prokop Péter gyűjteményes kiállítása. Új Ember, 2000. VII. 23. PUXBAUM JENŐ (1909-1991) festő Esztergomban született polgári családban. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán Csók István, majd Burghardt Rezső növendéke volt. 1942-ben diplomázott és 1944-ig Esztergomban élt. Még főiskolásként készítette el a szentgyörgymezői templom mennyezetfreskóját (1935), amit később lefestettek. 1937-ben részt vett a Szent István-év esztergomi plakát-pályázatán. 1946-tól Dorogon dolgozott, 1949-től ott élt, és ott is halt meg. Főként portrékat, tájképeket és aktokat festett. 1988-ban önálló tárlata volt Dorogon. Felhasznált irodalom: Kortárs Magyar Művészeti Lexikon, 3. kötet. Szerk: Fitz Péter. Bp., 2001. Enciklopédia.; Esztergom és Vidéke, 1935. XI. 17.; Megmentett pillanatok Dorog, 1993. Dorogi Galéria. (Katalógus.); Dorogi Lexikon. (Szerk; Solymár ludit-Kovács Lajos). Dorog, 2000.; A gyűjtő önarcképe. Válogatás Zsembery Dezső gyűjteményéből. Dorog 2000., Dorogi Galéria. (Katalógus.) Krisztus-kép, 1977 Önarckép, 1945