Képzőművészek Esztergomban a 20. században (Art Limes 2008/2. sz.)

Tartalom - 3. KISLEXIKON

30 , KISLEXIKON 1994-ben és 1996-ban az esztergomi Duna Múzeumban, 1998-ban a győri Petőfi Sándor Művelődé­si Házban, 1999-ben az esztergomi Pince Galériában és a győri Városi Könyvtárban, valamint 2002­ben az esztergomi Stúdió Galériában. Több esztergomi témájú festménye magángyűjteményekbe ke­rült. Egyik önarcképe a Balassa Bálint Múzeum gyűjteményében van. Halála után szerepeltek művei a „Yung Hungarian Artist in Finland" című tárlaton Cuopióban, „A három Kaposi" című kiállításon Budapesten, dr. Zsembery Dezső műgyűjteményének bemutatóján Dorogon, az „Utolsó csepp" fesztivál tárlatán Budapesten, és az egykori tanítványok műveiből rendezett kiállítá­son az esztergomi Gyakorló Általános Iskola Sziget Galériájában. Felhasznált irodalom: Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. 2. kötet. Szerk.: Fitz Péter. Bp., 2000. Enciklopédia., Kaján Imre: Fejezetek a Thébai lord életéből. No: 3. Kaposi Tamás festőművész. Limes, 1992/3.; Wehner Tibor: Az út Új Művészet, 1992/7.; Miltényi Tibor: Kaposi Tamás-parafrázisok. Művészeti Műhely '94-95. Tatabánya, 1996., Kaposi Tamás album. Esz­tergom, 1996.; Miltényi Tibor: „Szigorú telehold". Kaposi Tamás-dokumentumok Szellemkép, 1996 és 1997. évfolyama.; Nagyfalusi Tibor: Kaposi Tamás. Esztergom és Vidéke, 1996. IX. 14.; Fábián László: Autó előtt átfutó vadak Limes, 1997/4,­Miltényi Tibor: Kaposi Tamás. Új Forrás, 1999/4.; Miltényi Tibor: Isten technikusai. Bohony Kiadó, 2006, KASSÁK L A | O S (1887-1967) festő, tipográfus, író, költő, szerkesztő Az I. világháború után a magyar avantgárd fő alakja volt. A Kossuth-díj és számos egyéb kitüntetés birtokosa. 1957-ben önálló kiállítása volt Eszter­gomban a Városi Könyvtárban. Ebben az évben a nyár egy részét is a vá­rosban töltötte Gadányi lenő társaságában. Felhasznált irodalom: Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. 2. kötet. Szerk.: Fitz Péter. Bp, 2000. Enciklopédia.; Korner Éva-Bori Imre: Kassák festészete és irodalma. Bp, 1968, Csaplár Ferenc: Kassák emlékmúzeum. Bp, 1976. (Katalógus.); Dévényi Iván: Kassák em­lékkiállítás az esztergomi Vármúzeumban. Dolgozók Lapja, 1978. VIII. 28.; Szabó Júlia: A magyar aktivizmus művészete 1915-1927. Bp, 1981.; Mucsi András: Gadányi lenő és Esztergom. A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve. 1991.; Önarckép, 1960 KERNSTOK KÁROLY (1873-1940) festő, grafikus A modern magyar művészet egyik legmarkánsabb egyénisége, a Nyolcak cso­portjának vezéralakja az 1800-as évek végétől nyaranta sok időt töltött Nyer­gesújfalun, ahol tágas villát és műtermet épített. 1918-ban a radikális párt esz­tergomi jelöltjeként tagja lett Esztergom megye törvényhatósági bizottságá­nak. 1919-ben a művészeti direktórium megbízásából Nyergesújfalun ingye­nes művészeti szabadiskolát létesített, melynek ügyei az esztergomi direktó­rium hatáskörébe tartoztak. Kernstok a direktórium egyik póttagja volt. 1919. augusztus 2-án - a kommün bukását követő hajnalon - a festőt őri­zetbe vették és Esztergomba szállították kihallgatásra. Két hónapig tartot­ták fogva az esztergomi börtönben, majd a kőbányai gyűjtőfogházba szál­lították, ahonnan Márffy Ödön festőművész közbenjárására 1919 őszén ki­szabadult, de emigrációba kényszerült. Csak az 1920-as évek derekán tér­hetett haza, de továbbra is rendőrségi felügyelet alatt állt. Az „Esztergom Álló női akt 1908

Next

/
Thumbnails
Contents