Képzőművészek Esztergomban a 20. században (Art Limes 2008/2. sz.)

Tartalom - 3. KISLEXIKON

24 , KISLEXIKON FURLÁN FERENC (1935-1998) festő, grafikus Dorogon született és ott is hunyt el. 1958-63 között végezte el a Magyar Képzőművészeti Főiskolát Hincz Gyula és Ék Sándor növendékeként. 1962-ben elnyerte a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának díját, 1989-ben pedig művészeti nívódíjat kapott. Munkássága a sokszorosító képgrafikától az üvegablak tervezésig terjedt. Alapító tagja volt az Esztergomi Művészek Céhének. Felhasznált irodalom: Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. 1. kötet. Bp, 1999. Enciklopédia, M. Várhelyi Vanda: Furlán Ferenc. Új Forrás, 1972/2.; Sárándi lózsef: Figyelmeztető mozdulat (Furlán Ferenc művészetéről), Művészeti Műhely, 1989/2.; Virág lenő: Mindig ugrásra készen. (Beszélgetéstöredék Furlán Ferenc grafikusművésszel életéről és művészi világáról). Művészeti Műhely, 1990/1, Kovács Lajos: Furlán Ferenc. Esztergom és Vidéke, 2005. III. 24. Űr, 1974 GADÁNYI | E N Ő (1896-1960) festő, grafikus Budapesten született. 1923-ban szerzett diplomát a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. Mestere nagybátyja, Vaszaiy |ános volt. 1920 óta szerepelt művészeti kiállításokon. Az ötvenes évek derekán Remenyik Zsigmond, olykor Berda lózsef, de leginkább Kassák Lajos társaságában többször járt Esztergomban. Ezek a látogatások többnyire Dévényi Iván meghívásához kötődnek, aki 1954 októberében megszervezte Gadányi első esztergomi kiállítását Ezen a tárlaton 29 mű szerepelt. Második esztergomi kiállítására 1955-ben került sor a Keresztény Múzeum restaurátorműhelyében, szigorúan zártkörű jelleggel, hisz Gadányi ekkor már „szilenciumra volt ítélve." Ez alkalommal olvasta fel a modern művészetre vonatkozó gondolatait tartalmazó írását. 1956. október 7-én ugyanitt nyílt meg az a csoportkiállítás, melyen az Európai Iskolához tartozó hét művész - Vajda Lajos, Bálint Endre, Korniss Dezső, Rozsda Endre, Barta Lajos, Jakovits lózsef, Anna Margit és Gadányi Jenő - szerepelt. 1957 nyarán Gadányi és Kassák újra Esztergomba utazott, és három hetet töltött a városban. 1959 májusában Dévényi Iván nyitotta meg Gadányi újabb esztergomi tárlatát a Keresztény Múzeumban. Itt került közönség elé a művész egyetlen állami megbízásra készült munkája, az 1958-ban szövött Lovak című falikárpit. Ekkor jelentette meg a múzeum Gadányi 20 tusrajzát tartalmazó kiadványát a művésznek a rajzról írott tanulmányával. Ugyancsak a Keresztény Múzeum rendezte meg a művész 1964-es esztergomi emlékkiállítását. A művész özvegye - férje szándékának megfelelően - Gadányi fenő hagyatékát (180 db. grafika és 120 db. táblakép) a Keresztény Múzeumnak ajánlotta fel, de a múzeum a kulturális kormányzat intenciójára kénytelen volt lemondani a gyűjtemény fogadásáról. Végül Esztergom Város Tanácsa fogadta el az özvegy ajánlatát, és 1977. július 11-én megszületett az átadási szerződés. A gyűjtemény azóta számos alkalommal került bemutatásra az ország különböző városaiban és Budapesten. Legkiemelkedőbb darabjai állandó díszei a polgármesteri hivatal termeinek, sőt az egyik ilyen terem a művész nevét viseli. Kalitka, 1952