Képzőművészek Esztergomban a 20. században (Art Limes 2008/2. sz.)

Tartalom - 3. KISLEXIKON

20 , KISLEXIKON DAMKÓ JÓZSEF (1872-1955) szobrász Az Iparművészeti Iskolában és Stróbl Alajos mesteriskolájában folytatta művészeti tanulmányait, majd ösztöndíjjal Párizsban képezte tovább magát. Később hosszabb időt töltött Rómában, ahol 1910-ben elkészítette II. Szilveszter pápa síremlékét. Az ő műve a torinói Kossuth-szobor és a budai Kapisztrán-szobor is. 1924-ben készítette el Csernoch lános esztergomi érsek életnagyságú bronz mellszobrát, majd tíz évvel később Prohászka Ottokár püspök portréját. 1928-ban szerepelt az Esztergomban megrendezett egyházművészeti kiállításon. Felhasznált irodalom: A/lűvészetr Lexikon. Bp, 1965. Akadémiai,- Esztergom és Vidéke, 1928. II. 2, XI. 4,- Esztergom 2000 Enciklopédia. 1. Köztéri alkotások Szerk.: Szabó Károly. Esztergom, 2001. Keresztény Múzeum Alapítvány. Prohászka Ottokár, 1935 körül DÓZSA-FARKAS ANDRÁS (1902-1982) szobrász EGERVÁRY-POTEMKIN ÁGOST (1858-1930) festő Bory jenő és Sidló Ferenc növendékeként végezte el a Magyar Képzőművészeti Főiskolát. 1931-33 között Sidló tanársegédje volt. 1949-től a Magyar Iparművészeti Főiskola tanára volt, ahol megszervezte a fémipari formatervező tanszéket és annak vezetője lett. Szobrainak jelentős része elpusztult a második világháborúban. Több szoborpályázatra is meghívást kapott. 1938-ban ő nyerte meg az esztergomi Balassa Bálint-emlékszobor pályázatát. Az egészalakos bronzszobor ma is a Várhegy tövében áll. Felhasznált irodalom: Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. 1. kötet Szerk: Fitz Péter. Bp, 1999. Enciklopédia,- Esztergom és Vidéke, 1938. III. 10, VIII. 14.; Esztergom Évlapjai, 1938/1-2,- Esztergom 2000 Enciklopédia. 1. Köztéri alkotások Szerk: Szabó Károly. Esztergom, 2001. Keresztény Múzeum Alapítvány. Balassa Bálint 1938 Esztergomban született. Már tizennégy évesen a Mintarajziskola növendéke lett, ahol Székely Bertalan volt a mestere. Ezt követően apja példáját követve színész lett, de az írással is megpróbálkozott. Később visszatért a festészethez és Lötz Károly tanítványa lett. Innét Münchenbe, Hollósy Simon magániskolájába ment. 1912-ben egy festménnyel szerepelt a Kaszinó kiállításán Esztergomban. 1916-ban Konstantinápolyba utazott, ahol három hónapot töltött szorgalmas munkával. Számos ott készült műve a Szépművészeti Múzeum tulajdonába került. Hazatérve elsősorban a régi Budát és Pestet örökítette meg festményein, de egyházi témájú kompozíciókat, arcképeket és életképeket is készített. Élete alkonyán Rákospalotán élt és ott is halt meg. A „Magyar Művészet" Vén cigány, a lókupec, 1920 körül