Képzőművészek Esztergomban a 20. században (Art Limes 2008/2. sz.)

Tartalom - 3. KISLEXIKON

14 , KISLEXIKON ÁRVÁI FERENC (1935-2004) szobrász A II. világháború után a dorogi bányában dolgozott. Művészeti tanulmányait is a dorogi szakkörben kezdte. 1956-61 között végezte el a Magyar Képzőművészeti Főiskolát Beck András, Kisfaludi Stróbl Zsigmond és Pátzay Pál növendékeként. Egyéni tárlata volt 1964-ben Rómában, 1968ban, 1969-ben, 1970-ben és 1996-ban Dorogon, 1972-ben és 1980-ban Budapesten. 1988-ban egy New York-i tárlat díját, 1996-ban pedig Dorog város Pro Űrbe díját nyerte el. Szenzor című krómacél lemezplasztikéját 1982-ben állították fel a Labor Műszeripari Művek kultúrháza előtt Esztergomban. Az üzem megszűntével a szobrot eltávolították eredeti helyéről, majd Kalocsán - a művész szülővárosában - állították fel. További köztéri szobrai többek között Budapesten, Székesfehérváron, Dorogon, Tokodon, Sárisápon állnak, jó kapcsolatot tartott az esztergomi művészekkel és életének utolsó hónapjait a városban töltötte. Felhasznált irodalom: Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. 1. kötet Szerk.: Fitz Péter. Bp. 1999. Enciklopédia.; Vaderna lózsef: lelet hagyni - krómacéllal. Dolgozók Lapja, 1983. IX. 24. Szenzor, 1982 B A | 0 R ÁGOST (1892-1958) festő, grafikus Esztergomban született. Művészeti tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskolán Olgyai Viktor, majd Zemplényi Tivadar növendékeként végezte. Először 1913-ban hallatott magáról a művésznövendékek tárlatán való sikeres szereplésével. Ugyanebben az évben a Buzárovics-cég kirakatában is láthatóak voltak művei. 1919-ben festőiskolát nyitott Esztergomban. 1920-ban szerepelt a budapesti egyházművészeti kiállításon. 1923-tól állandó műtermet bérelt Budapesten. A két világháború között beutazta Európát, többször járt Itáliában, 1925-ben részt vett a Faluszövetség esztergomi kiállításán, 1926-ban pedig a Balassa Az ismeretlen Esztergom-sorozat 1956 Társaság tárlatán, 1927-ben a Nemzeti Szalonban, 1928-ban a római magyar kiállításon láthatták műveit. 1930-ban a barcelonai világkiállítás magyar anyagában, a philadelphiai és a londoni nemzetközi rézkarc-kiállításon, a varsói, stockholmi, genfi magyar tárlatokon szerepeltek művei. 1932-ben és 1937-ben Esztergomban is közönség elé lépett. A második világháború idején hadifestő volt. Budapesti műterme eközben megsemmisült 1943-ban a Nemzeti Szalonban volt egyéni kiállítása, 1944-ben a Műcsarnok téli tárlatán szerepelt. 1947-ben visszatért Esztergomba és itt élt haláláig. 1948-ban a város megbízásából megfestette Kossuth Lajos és Berényi Zsigmond arcképét. Az ismeretlen Esztergom című színes grafikai sorozatát a város még ugyanebben az évben megvásárolta. 1955-ben szerepelt az „Esztergomi és Esztergom Vidéki Festők és Szobrászok Kiállítása" címmel megrendezett tárlaton. 1957-ben Czuczay lózsef díszkő-