Képzőművészek Esztergomban a 20. században (Art Limes 2008/2. sz.)

Tartalom - 2. MÚLTIDŐ

10 I MÚLTIDÖ vészeti osztályának első bemutatkozó kiállítása. E magas nívójú kiállítás egyben demonstrálása volt a modern képzőművészeti irányok térfoglalásának, hol a művészetek iránt érdeklődő helyi közönség első ízben tehetett összehasonlítást a konzervatív és haladó irányzatok között. A város és megye festői fekvése mind sűrűbben vonzza ide a festőművészeket, így gyakran látogat szülővárosába Groh István, az iparművészeti iskola igazgatója, Tipary Dezső közel (1923-1925) három évet töltött szorgos művészi munkában Esztergomban, a szélsőséges piktúra vezére, Scheiber Hugó (1926-27) több ízben töltött hosszabb időt itt, Koszkol jenő éveken át ellátogat nyaranta, úgyszintén Királyfalvi-Kraft Károly és Kontuly Béla festők is, kik utóbbiak a freskóművészetben alkottak művészi értékeket. Legutóbb pedig (1929) Szenes Fülöp festőművész használta fel itteni nyaralását szebbnél szebb művek alkotására. Lányi Dezső szobrászművész 1928-ban emelte az esztergomi Hősi emléket, vitéz Holló Kornél szobrász, mint keramikus és utóbb mint freskófestő fejtett ki művészeti tevékenységet. Élénk művészi életet élnek Tatatóvárosban Hesky lános rajztanár, Nyergesújfalun Nyergesi-Maul |ános és Maksay Nelli festők. Esztergomból származtak el a közelmúltban dr. Pázmándy István grafikus, Klomann Nándor, Burián Irén és Madarász Imre festők. A vendégnek adott elsőbbség figyelembevétele után áttérünk a művészeti világ helyi képviselőinek felsorolására és a sort vitéz Bajor-Bayer Ágost festőművésszel kezdjük, ki mint portrait-festő jelentős nevet vívott ki magának. Legnemesebb hivatást azonban grafikus munkáival érte el, mert a közönség széles rétegében, környékünkön ő honosította meg rézkarcaival a művészet népszerűsítését. Einczinger Ferenc festőművész, impresszionista irányzatát elhagyva az utóbbi években egyéni zamatú szintetikus és expresszionista pasztelljeivel tűnt ki, és a KUT művészeti egyesület 1929. évi nagy reprezentációs kiállításán szerepelt, és művei alapján e társaság rendes művésztagjává választotta. Hellebrand Béla ötvösművész az Iparművészeti Társaság 1929. évi nagy kiállításán kovácsolt nemes fém műalkotásaival szerepelt. Alkotásai a régi magyar ötvösművészet egyegy gyöngyei voltak. Kontulyné Fuchs Hajni, a batikfestészet terén tört egyéni új utat magának, összekapcsolván abban a dekoratív elemet, a figurális és tájképével. A helyi festők felsorolását folytatva kiemeljük Magasi-Német Gábor nevét, mint templomfestőét, Vitái István, Pirchala Imre, Hideg Béla és Keplinger Gézáné festőkét, kik mindannyian nagy lelkesedéssel hódolnak a művészetek oltárán. Befejezőül a művészeti irodalom művelői táborából, mint Esztergom gyakori vendégeit, Lyka Károlyt, a Képzőművészeti Főiskola rektorát és Kárpáti Aurélt, a műkritikust említjük fel, kiknek a művészet elméleti ismereteinek népszerűsítése terén országosan elismert nevük van. (Komárom és Esztergom vármegyék újjáépítése Trianon után. Bp., 1929. 67-72.) *|egyzet: Einczinger Ferenc írásának e részletét néhány kisebb javítással, de lényegében változtatás nélkül közöljük Igy a művészek nevének írásmódján sem változtattunk bár kislexikonunkban esetenként már nem e formában szerepelnek