Képzőművészek Esztergomban a 20. században (Art Limes 2008/2. sz.)

Tartalom - 2. MÚLTIDŐ

10 I MÚLTIDÖ vészeti osztályának első bemutatkozó kiállítása. E magas nívójú kiállítás egyben demonstrálása volt a modern képzőművészeti irányok térfoglalásá­nak, hol a művészetek iránt érdeklődő helyi kö­zönség első ízben tehetett összehasonlítást a konzervatív és haladó irányzatok között. A város és megye festői fekvése mind sűrűbben vonzza ide a festőművészeket, így gyakran látogat szülővárosába Groh István, az iparművészeti isko­la igazgatója, Tipary Dezső közel (1923-1925) há­rom évet töltött szorgos művészi munkában Esz­tergomban, a szélsőséges piktúra vezére, Scheiber Hugó (1926-27) több ízben töltött hosszabb időt itt, Koszkol jenő éveken át ellátogat nyaranta, úgy­szintén Királyfalvi-Kraft Károly és Kontuly Béla fes­tők is, kik utóbbiak a freskóművészetben alkottak művészi értékeket. Legutóbb pedig (1929) Szenes Fülöp festőművész használta fel itteni nyaralását szebbnél szebb művek alkotására. Lányi Dezső szobrászművész 1928-ban emelte az esztergomi Hősi emléket, vitéz Holló Kornél szob­rász, mint keramikus és utóbb mint freskófestő fej­tett ki művészeti tevékenységet. Élénk művészi életet élnek Tatatóvárosban Hesky lános rajztanár, Nyergesújfalun Nyergesi-Maul |á­nos és Maksay Nelli festők. Esztergomból szár­maztak el a közelmúltban dr. Pázmándy István grafikus, Klomann Nándor, Burián Irén és Mada­rász Imre festők. A vendégnek adott elsőbbség figyelembevétele után áttérünk a művészeti világ helyi képviselői­nek felsorolására és a sort vitéz Bajor-Bayer Ágost festőművésszel kezdjük, ki mint portrait-festő je­lentős nevet vívott ki magának. Legnemesebb hi­vatást azonban grafikus munkáival érte el, mert a közönség széles rétegében, környékünkön ő ho­nosította meg rézkarcaival a művészet népszerű­sítését. Einczinger Ferenc festőművész, imp­resszionista irányzatát elhagyva az utóbbi évek­ben egyéni zamatú szintetikus és expresszionista pasztelljeivel tűnt ki, és a KUT művészeti egyesü­let 1929. évi nagy reprezentációs kiállításán szere­pelt, és művei alapján e társaság rendes művész­tagjává választotta. Hellebrand Béla ötvösművész az Iparművészeti Társaság 1929. évi nagy kiállítá­sán kovácsolt nemes fém műalkotásaival szere­pelt. Alkotásai a régi magyar ötvösművészet egy­egy gyöngyei voltak. Kontulyné Fuchs Hajni, a ba­tikfestészet terén tört egyéni új utat magának, összekapcsolván abban a dekoratív elemet, a fi­gurális és tájképével. A helyi festők felsorolását folytatva kiemeljük Magasi-Német Gábor nevét, mint templomfestőét, Vitái István, Pirchala Imre, Hi­deg Béla és Keplinger Gézáné festőkét, kik mind­annyian nagy lelkesedéssel hódolnak a művésze­tek oltárán. Befejezőül a művészeti irodalom művelői táborá­ból, mint Esztergom gyakori vendégeit, Lyka Ká­rolyt, a Képzőművészeti Főiskola rektorát és Kárpá­ti Aurélt, a műkritikust említjük fel, kiknek a művé­szet elméleti ismereteinek népszerűsítése terén országosan elismert nevük van. (Komárom és Esztergom vármegyék újjáépítése Trianon után. Bp., 1929. 67-72.) *|egyzet: Einczinger Ferenc írásának e részletét néhány kisebb javítással, de lényegében változtatás nélkül közöljük Igy a művészek nevének írásmódján sem változtattunk bár kislexikonunkban esetenként már nem e formában szerepelnek

Next

/
Thumbnails
Contents