Hol sirjaink domborulnak

1919 julius 6-án a párt esztergomi szervezete gyűlésén ismét Szokob Jánost választották meg elnöknek, a titkár Schupp Gábor lett. A pártvezetés tagjai között ott találjuk az esztergomi direktórium legjelentősebb vezetőit is: Győri Jánost, dr Kartaly Istvánt, kőazegfalv3?- Endrét, néczin Jenőt. Szokob János nevéhez fűződik az Esztergom vármegyei és városi minkás, paraszt- és katonatanács által kiadott szükségpénz, amelyen aláirása szerepel -Szokob banké-. A Tanácsok Országos Gyűlésén Saizinger Ferenc bányásszal együtt Ő képviselte Esztergom megyét. 1919 junius 15-én a Tanácsok Országos C-yülésén elnökölt is. Az egyik ülésen felszélalt, s a mezőgazdaság kérdéseirő beszélt. A Tanácsköztársaság megdöntését követően is részt vett a munkásmozgalomban, tagja volt a S ciáidemokrata Pártnak. 1944- elején az SZDP esztergomi és Esztergom környéki szervezésén dolgozott, kapcsolatot keresett a Dorog környéki bányák munkásmozgalmával. A felszabadulást követően a Szociáldemokrata Párt egyik városi vezetője lett, olyan vezető, aki ha kellett, a másik munkáspárttal is megtalálta a kapcsolatot. Pártmunkája mellett jelentős szerepe volt az Esztergom városi Nemzeti Bizottság munkájában, amelynek előbb tagja, majd 1946-tól elnöke volt. A Szociáldemokrata Párt képviseletében tagja volt Esztergom város képviselőtestületének is, valamint a Komárom-Esztergom vármegyei törvényhatósági bizottságnak is. Korai halála jelentős vesztesége volt a munkásmozgalómnak. 1947 május 7-én Esztergomban halt meg. A Tanácsküztrsaság esztergomi pecsétjei