Hol sirjaink domborulnak
lakva gazdálkodott néhány évig. Létrehozta a ebedfoki Armentesitő Társulatot, mely az áradásokkal sújtott vidéket e csapástői megszabadította. 1899-ben Esztergom város közönsége a polgármesteri széxbe ültette. Az Ö tevékenységéhez fűződik a Koios-kórhaz felépitése, a villamosmü létesitése, a város aszfaltozása és főbb utvonalainak uj kövezettel toré nő ellátása, e Kis-Duna kotrása, partbiztositás és rendezés, nemkülömben a főgyűjtő-csatorna, továbbá a hegy viz elvezetés mint oiyanok, amelyek a városnak modernebb képét adták. Polgármestersége alatt letesült a halastó, a katonai tábor, a harcászati lőtér, elkészültek a vizvezeték és a vágóhid tervei, Évente beszámolt a város közegészségügyi helyzeterői, melybo egy megdöbbentő adat: 19o5-ben a halálozás már meghaladta a születések számát. Ezeket az eredményeket az ellenzék nem mindig fogadta lelkesedéssel. Több izben élesen támadta a polgármestert. A SZABADSÁG ellenzéki lap pi. 19o8 február 2o-i számában a város sikkasztó pénztárosának ügyében támadást intézett a polgármester ellen, aki nem tett intézkedést ebben az ügyben, sőt a sikkasztanak nyugdijat szavaztatott meg " mert csak néhány szaz koronát vágott zsebre". X— lyen gyalázatos állapotot teremtett az "én erélyes kormányzatom" -folytatja a. lap-. Ezt a szólamot Vimmer Imre mondta magáról. Ugyanezen újság február 22-i számában irta:"Vimmer Imre mikor polgármester lett, azzal csapta be a közönséget, hogy erélyesen fog kormányozni." Az erélyes kormányzás abból áll, ,hogy pl. e hó 21én lo órakor kullogott a hivatalába, vagyis délig egy órát elcsent a munkaidőből...." Ezen u.jság azért támadta ismételten a polgármestert, mert korábban a lap ellen bojkottot hirdetett. A polgármesteri székből, magas korával járt gyengeségére hivatkozva 1915 év végén lépett ki jól megérdemelt nyugalomba. Hosszas és kinos szenvedés után l92o május 23-án hunyt el. Erdemei külső elismeréseképpen koporsóját egykori szónoki diadelei színhelyén a városháza közgyűlési termében ravataloztak fel. A legmélyebben átérzett közrészvét kisérte utolsó nyugvóhelyére a szentgyörgymezői temetőben. Irta róla az Esztergom ás Vidéke cimü újság. A zsalazeoni dűlőben szőlőnemes itő ültetvényt létesített, hogy az esztergomi szőlősgazdák a nemesitett szőlőtőkékről jé minőségű sző1 lot szüretelhessenek.
