Az esztergomi Várhegy és történelmi környezete

Tartalom - Bevezetés

Esztergom Panoráma-kép a Garam felöl • View from the A Pilis és a Gerecse ösbarlangjaiban már a paleolitikum óta éltek emberek. Vértesszöllősön találták meg egy fél millió évvel ezelőtt élt ősember - a Homo erectusseu sapiens ssp. paelohungaricus Thoma - maradványait. A pilisszentléleki Bivak barlang és a pilisszántói kőfülke jégkori lakóiról, a 60-80 ezer évvel ezelőtti Szeleta kultúráról, a 15-20 ezer évvel ezelőtti időkből Pilismarót - Basaharc közeléből és az Esztergom Gyurgyalagdűlőből kerültek elő leletek. Ezen a környéken az újkőkorban, a réz-, bronz- és vaskorban is kiterjedt települések voltak, amelyről a Pilisben található földvárak maradványai is tanúskodnak, ilyen a dömösi Árpádvár melletti nagy sánc vagy a dorogi Kőszikla. The ancient caves of the Pilis and the Gerecse mountains where inhabited as early as the Neolithic Age. The remains of the Homo erectus seu sapiens ssp. paleohungaricus Thoma, a prehistoric man who lived half a million years ago, were found in Vértesszőlős. Relics were found recalling the time of the Ice Age dwellers of the Bivak cave in Pilisszentlélek and stone niche in Pilisszántó, from a culture 60-80 thousand years ago, other relics were unearthened near Pilsmarót-Basaharc and Esztergom-Gyurgyalagdűlő, dating back 15-20 thousand years in time. There were large settlements in this area in the New Stone Age, the Bronze Age and the Iron Age, which the remains of the hill-forts of the Pilis bear witness to, like theÁrpádvár in Dömös or the Kőszikla in Dorog. Die Urzeithiihlen des l'ilis- und Gerecsegebirges waren bereits im Paläolithikum von Menschen bewohnt. In Vértesszöllős faiul man Skelettreste des Urmenschen Homo erectus seu sapiens ssp. Paelohungaricus Thoma, der hier vor einer halben Million lahre gelebt hatte. Aus der Bivak-Höhle in Pilisszentlélek und der Steinnische in Pilisszántó wurden Funde aus der Eiszeit (nämlich aus der Szeleta Kultur vor 60-80 000 jähren), in der Nähe von Pilismarót Basaharc und in Esztergom-Gyurgyalagdűlő Eundmaterial aus einem Zeitraum vor 15-20 000 jähren geborgen. In diesem Gebiet befanden sich in der jungsteinzeit, sowie in der Kupfer-, Bronze- und Eisenzeit ausgedehnte Siedlungen, wie dies die im Pilisgebirge entdeckten Reste von Erdburgen -zum Beispiel die große Schanze bei Árpádvár in Dömös und Kőszikla in Dorog- bezeugen. 8