Esztergomi helikon

Tartalom - II. FŐVÁROS – EURÓPA ORSZÁGÚTJÁN

kicsapongó, tolvaj s másfajta haszontalan emberek közül ötszáz férfit visszafordulásra kényszerítettek. Ezután folytatván útját, pünkösd táján Magyarország kapujához érkezett itt a pünkösdi ünnepeket megülve pihenőt tartott.

2 Magyarország királya^ pedig követei útján örömmel fogadta őt, készségesen megnyitotta előtte az ország bejáratát, s megígérte, hogy mindenféle árut tetszésük szerint megvásárolhatnak. Mihelyt pedig a földjére léptek, megparancsolta, hogy a folyókon, patakokon és a mocsaras vidékeken hidakat fektessenek le a járhatatlan helyeken. Amikor a császár úr abba a városba érkezett, amelyet Esztergomnak neveznek, s amely a magyarok fővárosa, a király ünnepélyesen ezer vitéze kíséretében személyesen vonult eléje, és teljes tisztelettel nemcsak vendégszeretőnek, hanem szolgálatkésznek is mutatkozott. A császár négy napig időzött ott, s a főemberek tanácsára a nyugtalanságra hajlamos had túlságosan féktelen természete miatt a szilárd és tartós békét seregszerte esküvel erősítették meg. A királyné"* a császár úrnak ajándékozott egy pompás sátorlakot, amelyet felülről teljes széltében és hosszában skarlátszínű szőnyeg borított, egy nagy értékű takaróval díszített ágyat vánkossal, valamint egy elefantcsontszéket párnával, melyet az ágy elé állítottak. Ezek olyannyira ékes mívűek voltak, hogy azt a jelen szegényes írás nem is képes kifejezni. S nehogy valamiféle kigondolható gyönyörűség is hiányozzék: egy pici, fehér vadászkutya is futkározott a szőnyegen. Ezután a királyné, ezeknek az ajándékoknak az adományozója, a császár úr elé járult, s valamit kért attól, azt tudniillik, hogy közbenjárására engedjék szabadon börtönéből a király testvérét, akit maga a király tizenöt éven át tartott fogságában.' A király, aki oly nagy tisztelettel fogadta a császár urat, semmivel sem akarván őt megszomorítani, annak kérésére nemcsak szabadon bocsátotta fogságából a testvérét, hanem még úgy intézkedett, hogy az a rendelkezésére átengedett kétezer magyarral az út előkészítése és megmutatása céljából a császár előtt haladjon. Ezt követően a király a császárt a Grane nevű várban fogadta, miután átkeltek a hasonnevű folyón, amelyről a város, ahol korábban voltak, és maga a vár is a nevét kaptad ott a király a császárnak ajándékozott két raktárat tele a legfinomabb liszttel. A császár pedig, mivel nem volt szüksége a lisztre, a szegény népnek is adott belőle. Akkor a felbolydult nép mohósága következtében a liszt három embert maga alá temetett. A király aztán elvitte a császár urat az Attila városának nevezett helyre,^ ahol a császár négy napon át vadászattal töltötte idejét. Latinból fordította: Kristó Gyula és Makk Ferenc 1 A német keresztesek serege május 24-én ért a magyar határhoz, itt töltötte Frigyes a pünkösdöt (május 29.), majd május 31-én lépett magyar földre. 3. Ti. HL Béla 4. Béla második felesége a francia Capet Margit volL 5. Géza hercegről van szó. 6. A Garam folyóról történik itt említés, amely Esztergommal szemben ömlik a Dunába. 7. Attila városa: Óbuda. 66