Esztergomi helikon

Tartalom - Szerzők kislexikona

osztályoknak is kedvelt olvasmánya, maradandó élménye (Sziget-kék, Tündér Lala, Mondják meg Zsófikának, Születésnap, Abigél). Történelmi színművei: Kiálts, város! — Az a szép, fényes nap — A meráni fiú, A csata, Béla király. Az utóbbi három mű drámatrilógiát alkot, amely meráni Gertrúd — Bánk bán ellenfele — fiának, királyként IV. Bélának politikai törekvéseit állítja a cselekmény középpontjába. Sz. M. világszerte is egyike legismertebb íróinknak. József Attila - és Kossuth-díjas (1978). SZENTMIHÁLYI SZABÓ PÉTER (Bp. 1945 — ) tanár, író, költő, műfordító. Felsőfokú tanulmányait magyar-angol szakon végezte; a bp-i egyetem angol tanszékén tanársegédként, a Szépirodalmi Kiadónál szerkesztőként dolgozik. Tíz különböző műfajban jelentek meg könyvei: főként versek, regények, novellák, műfordítások, irodalomtörténeti tanulmányok. Kedvelt műfaja a fantasztikus irodalom. Tíz kötetre tervezett történelmi regényciklusából eddig a következő művek láttak napvilágot: Avarok gyűrűje (1980), Gellért (1982), A látó és a vak (1983), Édua és Kun László (1986), Haláltánc (1988). SZEPESI ATTILA (Ungvár, 1942 —) költő Beregszászon, majd Budapesten nevelkedett, nehéz családi körülmények között. Volt segédmunkás, postás, dolgozott tetőfedőként és könyvtárosként, amíg főiskolára kerülhetett. Pécsett, majd Szegeden tanult, ahol magyar-rajz szakos tanári diplomát szerzett. Kisdiák-korától festőnek készült, versírásra is elsősorban képzőművészeti élményei ösztönözték. Költőként 1963-ban a szegedi Tiszatáj indította el, azóta szinte minden lapban publikál. Első verseskötetét (1970) máig még öt követte, legutóbb (1986) a Farsang bolondja című. Számos verse tanúsítja eleven érdeklődését a középkor európai kultúrája és magyar irodalma iránt. — József Attila-díjas. TAURINUS, STEPHANUS (1480? - 1519) német származású pap, diplomata, humanista költő. Morvaországi német polgári családból származott, eredeti neve Stieröxel volt. Tanulmányait Oltmützben és Bécsben végezte; Magyarországra 1511-ben jött, s Bakócz Tamás érsek szolgálatába lépett mint jogtanácsos. Elkísérte Bakóczot római útjára (1512-1514), s a következő években diplomáciai feladatokat is ellátott. 1517-ben gyulafehérvári kanonok és vikárius lett Váradi Ferenc püspök mellett. Olmützben, Bécsben, Esztergomban és Gyulafehérvárt egyaránt művelt humanista környezetben élt, s bécsi tanárától, Joachimus Vadianustól (Watt) jól elsajátította a humanista poézis fogásait. Neki köszönhetjük a Jagello-korból fönnmaradt egyetlen nagyobb epikus kompozíciót, a Dózsa vezette paraszthá202