Esztergomi helikon

Tartalom - Szerzők kislexikona

Számos irodalmi bírálatot, vallási, etikai, pedagógiai, filozófiai tárgyú cikket, tanulmányt írt; kiterjedt szépirodalmi tevékenységéből főleg történelmi regényei váltak ismertté, népszerűvé (Táltoskirály, 1933 — Sárga vihar, 1934 — Magyarok csillaga, 1937). MIKSZÁTH KÁLMÁN (Szklabonya, 1910-től: Mikszáthfalva, 1847, — Bp., 1910) vármegyei tisztviselő, újságíró, író; 1889-től az MTA tagja, 1887-től képviselő. A magyar kritikai realista próza legjelentősebb mestere, máig is eleven népszerűségű klasszikusa. MARZIO, GALEOTTO (Narni, 1427 táján — 1497?) olasz humanista tudós, történetíró. Ferrarában, Guarino iskolájában végezte tanulmányait, itt vált talán legjobb barátjává Janus Pannoniusnak, akinek erről számos epigrammája és levele tanúskodik. Paduai orvosi tanulmányok után a közeli Montaguában telepedett le; onnan sűrűn látogatott el Itália távolabbi városaiba. (Több éven át tanára volt a bolognai egyetemnek.) Viszontagságos élete során — gazdag pártfogókat keresve — külföldi országokba, így Spanyolországba, Angliába is eljutott. A legtöbbször Magyarországra vezetett az útja: itt 1461 és 1485 között gyakran, néha hosszabb ideig is tartózkodott. Először Janus baráti hívására jött, de megnyervén Vitéz János és Mátyás király rokonszenvét, később az ő udvarukban — tehát Esztergomban, Budán, Visegrádon — szintúgy otthonos lett. A király különösen kedvelte, s nem vonta meg tőle rokonszenvét Vitéz és Janus összeesküvése után sem. 1485-ben ismét Magyarországon járt: életéről ez az utolsó megbízható adatunk. Halálának pontos helye és körülményei ugyancsak tisztázatlanok. A 15. századi humanizmus egyik legérdekesebb és legeredetibb alakja. Polihisztor volt: írt filozófiai, természettudományi, filozófiai, történelmi műveket egyaránt, meglehetősen szabad, a hivatalos egyházi tanítástól eltérő, az ateizmust súroló szellemben. Legfontosabb művei közül kettőt nagy magyar pártfogóinak ajánlott. Vitéz Jánosnak a De honiine (Az emberről) című, orvosi tárgyú munkát (1569), — a hetvenes évek elején keletkezett (mindmáig kiadatlan) De incognitis vulge (A közönségesen ismeretlen dolgokról) című értekezését pedig Mátyásnak. A király segítségének köszönhette ugyanis, hogy kiszabadult fogságából, ahová a mű merész gondolataiért az inkvizíció vetette. Pártfogója kiválóságának egy anekdota gyűjteményben is örök emléket állított (De egregie, sapienter...— Mátyás király kiváló, bölcs, tréfás mondásairól és tetteiről — 1485). 199