Esztergomi helikon

Tartalom - Szerzők kislexikona

a személyes ihletű emlékezés, színgazdag jellemzés, eleven előadásmód révén — szépirodalmi alkotás is egyben. Néhol költő kortársai műveiből is idéz: így maradt fönn az utókor számára Csanádi Albert két himnusza és — ebben a fejezetben, amelyet gyűjteményünk is tartalmaz — Varsányi István (lásd ott) verssorai. HARTVIK (11 — 12. sz.) német származású magyarországi püspök, legenda-szerző. A Szent István király életéről szóló három legenda közül a legterjedelmesebb változatot — ahogy bevezetőjében olvashatjuk — Kálmán király kérésére alkotta meg. Föltehetőleg azonos azzal a hersfeldi bencés szerzetessel, aki 1072-ben lett apát, 1085-ben püspök, rövid ideig a magdeburgi érsekség kormányzója volt, s 1088-ban Magyarországra jött. Itt — más forrás szerint — Arduin néven győri püspök lett, és valószínűleg részt vett abban a követségben, amely a szicíliai fejedelem leányát 1097-ben megkérte Kálmán király számára. Művébe beolvasztotta mind a nagy legenda, mind a kis legenda szövegét, amelyek István király szentté avatására (1083) íródtak. így keletkezett az ún. Hartvik-legenda, amelynek 12. századi kézirata egy Frankfurtban őrzött kódexben maradt fenn. HEGEDŰS GÉZA (Bp., 1912 — ) tanár, újságíró, műfordító, író. Történelmi és jogi tanulmányok után ügyvédjelöltként, tisztviselőként dolgozott, majd irodalmi és színházi intézmények számos munkakörében. Volt kiadói lektor, szerkesztő, dramaturg; 1945-től máig a Színművészeti Főiskola tanára. Gyakran időzik, alkot Visegrádon, ahol háza van. 1945 után bontakozott ki írói munkássága is, sokféle műfajban. Megjelentek verskötetei, publikált műfordításokat, tanulmányokat, irodalom-népszcrűsítő műveket; de különösen iljúsági íróként, regények és verses rádiódrámák szerzőjeként bizonyult igen termékenynek. Klasszikus formákat felújítva a magyar mondavilágot is megverselte (Az idők mélyén); regények sorában dolgozta fel a görög-római mitológia történeteit (A milétoszi hajós, Régi istenek, A végzet sógora), illetve a magyar történelem eseményeit, nagy személyiségek életútját (Az erdőntúli veszedelem, Az írástudó, Az istentelen Kulin bán, Szenvedélyek, Az egyetlen út). legnagyobb írói vállalkozása, az Európa közepén c. regényciklus — amelyen 1953 óta dolgozik s már több kötete napvilágot látott — a hazai értelmiség történelmi útját mutatja be. Néhány történelmi drámát is írt (Mátyás király Debrecenben, Szent István, A világosság gyermeke). — József Attila-díjas. 194