Esztergomi helikon
Tartalom - IV. KÖZPONT – A HUMANIZMUS FÉNYKÖRÉBEN
VITÉZ JÁNOS halála Esztergomban: 1472. augusztus 9/.../A biztosan megjelentet Mátyás letartóztatván, fogolykép Visegrádba záratá. Ugyanazon sors várta a pécsi püspököt is, ha, gyanúperrel élvén, jó korán a zágrábi püspökhöz nem menekszik. Azonban akár a fogoly vétlensége, vagy elébbi érdemei s a köz szeretet, megindíták a főpapok és országnagyok szíveit. Közbejárókép kérték a királyt Vitéz szabadulásáért. De úgy látszik, a körülmények is kedvezének nekik. Tudniillik az újonnan választott pápát IV. Sixtust Geréb László követe által megtisztelvén Mátyás, annyira magához vonzotta annak kedvét, hogy Fridrik császárnak, Kázmér lengyel királyhoz, a cseh, morvái és sziléziai rendeknek kemény hangon írna, mellyben Mátyást, mint az apostoli szék és tiszta vallás védőrét kinyilatkoztatván, a cseh koronához kizárólag neki tulajdonít jogot; Frideriket segítségére szólítja fel, Kázmérnak pedig megtiltja, ne merészelje a huszitákat pártolni. Mire a lengyel király Nyitrát kiüríted, s Mátyással fegyvernyugvást köt. Illy kedvező helyzetben a király, hihetőleg tetemes váltságdíjért, kibocsátja fogságból Vitézt 1472. april 1., de olly kikötések mellett, hogy csak a fogság helye és nevezete változtatnék meg, mert harminckét szolgával Esztergámban kell laknia. Az érsekséggel járó egyházi és polgári jogokat gyakorolhatja ugyan, de az esztergomi várat és uradalmat, János egri püspök tartja őrizetül, míg a lengyelekkel kötött fegyvernyugvást békekötés fel nem váltja, s addig legfeljebb hat személlyel leszen szabad egyszerre szóba ereszkednie. A lengyel béke után vissza fogja a várat kapni, de a helybeli várnagy azután is nem csak neki, hanem a király hűségére is leteszi az esküt, s ha ő a királynál hamarább halna meg, vára cn14. Czuczor Gergely: Zrednai Vitéz János Részlet (1836) 159