Esztergomi helikon
Tartalom - IV. KÖZPONT – A HUMANIZMUS FÉNYKÖRÉBEN
Antonio Bonfíni krónikájából Herum ungaricarum decades... 14. VITÉZ JÁNOS visegrádi fogságban : 1472. március 9. - április 1. (1491 - 1496 között) ...Hírlik, Kázmér előző éjjel járt az érseknél az esztergomi várban, hogy az érsek nyíltan fogjon fegyvert méltóságáért. Mivel másnap Felső-Magyarországot a Dunáig beszáguldozta, hogy azoknak, kik nem fogtak érte fegyvert, kárt okozzon, a király megkezdte csapatainak átszállítását. Miután elterjedt a híre annak, hogy Mátyás kiengesztelte az érseket s átkelőben van a Dunán, a portyázó lengyelek visszahúzódtak. Kázmér Nyitrába ment. Minthogy azt mondta, ő Magyarország igazi királya, a város önként befogadta. A vár előtt ütött tábort. A király átkelve a Dunán, egyenesen Nyitra felé indította seregét, s a lengyeleket a falvakból, városokból, ahol csak találta őket, kiűzte. Mikor híre futott, hogy Nyilrához közelít, a magyarok ama sokasága, mely eddig Kázmér szerencséjét követte, most hirtelen elpártolt. Sokan titokban szöktek el, s vagy a király táborába mentek, vagy saját váraikba húzódtak. Mások őszintébben, az ellenség okozta kártól való félelmüket hozták fel Kázmér előtt távozásuk okául. Mátyás derűs arccal fogadta a királyi táborba jövőket, majd közhírré lette, hogy büntetlenséget ígér mindazoknak, akik három napon belül elhagyják Kázmért. Rendeletét kihirdették az ellenséges tábor előtt, mire titokban mások is megszöktek, s csak kevesen maradtak ott. Kázmér ettől nagyon megrémült, és seregével Nyitra város lalai közé húzódon Mátyás viszont látva, hogy a magyarok ismét hűségre térnek, nekibátorodott. Nyitrához sietett. Odaérkezve Kázmért a városban ostrom alá fogta, s megakadályozta az élelmezést. Súlyos éhínséggel fenyegetőzött. 157