Esztergomi helikon

Tartalom - IV. KÖZPONT – A HUMANIZMUS FÉNYKÖRÉBEN

kodásáig élt, vagyis az Úr szenvedése utáni 68. évben hunyt el, amit mi is röviden megemlítettünk a „Híres emberekről" szóló könyvben. Péter is apostol, János is az. De Péter csupán csak apostol, János pedig apostol, evangélista és próféta. Apostol, mivel leveleket intézett a hívőkhöz. Evangélista, mivel kiadta evangéliumos könyvét, amit Máté kivételével egyik sem tett a tizenkét apostol közül; próféta, mivel Pathmos szigetén, ahová az Úrért mártírhalált halni küldte Domitianus császár, látomása volt az eljövendő titkait tartalmazó Apokalipszisről." „Eddig Jeromos,^ aki kételycink egy részét eloszlatta, és fogódzót adott, hogy a hátralevőket is tisztázzuk: azért helyezte előrébb az egyház főségében a bűnöst, a szökevényt, a hittagadót a szeplőtelen Jánosnál, hogy a bűnösöknek reményt nyújtson a bocsánatra. Mert a szökevény, bűnös Péter, aki átélte már az ölelés hevességét, kitapasztalta az ember töredékességét és a gyönyörvágy rohamait (volt ugyanis felesége), a szenvedélyekbe bonyolódott bűnösöknek könnyen megenged, és bocsánatot ád, komolyan és becsülettel tekint a bűnbánóra. (Hiszen mestere példája mutatta meg neki ezt, aki tanítványa tévelygéseit, annak keserű zokogása után eltörölte, és nem rótta fel bűnéül.) Ha János lett volna az egyház feje, kezében a kötés és oldás hatalmával, aki tiszta és hitében erős volt, aki sohasem érezte a vágy simogatását és erejét, akit semmilyen zűrzavar Krisztustól el nem tudott tántorítani, a saját hasonlatosságára akarta volna átalakítani az emberi nemet, és Krisztus hitének árulóit, valamint a szenvedélyektől gyötrötteket a legnagyobb szigorúsággal űzte volna el. Nem azt gondolta volna, hogy esendőségből, hanem hogy gonoszságból vétkeznek és színlelik csupán könnyeikkel a fájdalmat. Tehát igen jelentős oknál fogva vette előrébb Pétert Jánosnál az egyház főségében. Ezt számítottad te, Gatto, ama kifürkészhetetlen isteni elhatározások közé." Ezeket elmondva asztalt bontott, de valamennyikünkben nyomot hagyott Mátyás király éleselméjűsége. Latinból fordította: Kardos Tibor 5. Jtr*m*s citált helye: Adveraus Jovinianum, 126. 139